A Herman Ottó Múzeum évkönyve 48. (2009)

Sümegi György: Adalékok a miskolci művésztelep történetéhez

Fogalmazója föltehetően Benkhard Ágost lehetett. A program-nyilatkozat hangja közvetlen, a segítséget (a helyi sajtóét) megköszönő, elfogadó, ám további támogatást, szeretetteljes, érdeklődő hozzáállást kérő és a művészetet, miskolci művészetet teremteni, életre hívni akaró (lásd: 1. dokumentum). Korántsem ment gyorsan és zökkenőmentesen a vízgyógyintézet átalakítása, újabb egyeztetés, a művésztelep szerkezeti véglegesítése történt 1921 szeptemberében (az első főiskolai tanfolyam is szeptember végén, október legelején ért véget).

10 Az újabb tárgyalási fordulón derült ki, hogy „egyelőre ez év őszén a művésztelepnek csak az iparművészeti - kerámiai - osztálya nyílik meg, kapcsolatban a Miskolci Gőztéglagyár telepén létesített szaktanfolyammal. Ennek az osztálynak az élére vezetőül egy kiváló magyar iparművész: Muhits Sándor kerül".

11 Bizonyos nehézségek még fölmerültek persze (pl. a „beköltöztetett hajléktalanok, menekültek, lakásnélküliek nem hajlandók a lakások átépítése idejére másik lakásba költözködni"

12

), de végül is 1922 nyarán már második évben dolgozhattak képzőművészeti főiskolás ösztöndíjasok a miskolci művésztelepen. A művésztelep növendékeinek első közös kiállításának (Városháza, nagyterem) megnyitása után Lyka Károly, a Képzőművészeti Főiskola rektora „A művésztelepek jelentősége" címmel előadást tartott .'

3 Ennek tartalma, lényegi mondanivalója nyilvánvalóan közeli lehetett a dokumenmmokban másodikként közölt Lyka-írás mondandójával. Vegyes dokumentum-gyűjteményünkben két hírlapi, a művésztelepek ügyét aktuálisan tárgyaló Lyka írást (2. és 3. dokumentum), két fontos értesítést, a Képzőművészeti Főiskolán keltezett levelet (4., 5. dokumentum) és egy, a miskolci művésztelep negyedszázadát összefoglaló forrásértékű katalógust (Lyka Károly ugyancsak forrásértékű bevezetőjével) közlünk. E mára már feledésbe merült, 1948-as jubileumi kiállítási katalógus a kutatás számára a művésztelephez köthető műtárgyak számbavételében és a kolónián alkotó művészek meghatározásában egyaránt fontos, elsődleges forrás lehet. Mindezek csupán jellemző mozaikszemek a miskolci művésztelep teljes, hézagmentesen föltárható történetéhez képest. Mégis jellemző adalékok, fontos dokumentumok, hiszen a miskolci művésztelep történetének jelentékeny összefüggéseire irányíthatják a figyelmet. Még mindig előkerülhetnek valamelyik archívumból az alapítás hivatalos iratai, és valójában majd azok várható közzététele fogja e dokumentumok által is csupán vázlatosra rajzolható képet tovább árnyalni, részleteiben is pontosítani. /. Első lépés a miskolci művésztelep megvalósítása felé Nyílt levél Miskolc város közönségéhez Amidőn köszönetet mondunk a miskolci sajtónak, amely teljes megértéssel sietett szószólónk lenni, egyben avval a kéréssel fordulunk hozzá, adjon alkalmat, hogy közvetlenül szólhassunk Miskolc társadalmához. 10 A művésztelep tervei. Reggeli Hirlap, 1921. szept. 2. 7. 11 Az egyeztetésben a kultuszkormány képviseletében részt vettek: Nagy Árpád miniszteri tanácsos, Jakabffy osztálytanácsos, Lyka Károly, Benkhard Ágost. A város részéről: dr. Szentpáli István polgármester, dr. Görgey László főjegyző. Megszervezés előtt a miskolci művésztelep. Reggeli Hirlap, 1921. szept. 29. 4. 12 Félbehagyták a művésztelep átalakítását. Reggeli Hirlap, 1922. aug. 5. 5. A második tervet Árva Pál mérnök készítette. Halmos Endre műszaki tanácsos, az „államépítészcti hivatal vezetője" az építkezés vezetője és állami felügyelője. A művésztelep átalakítása. Reggeli Hirlap, 1922. febr. 16. 7. 13 A képzőművészeti főiskola kiállítása. Reggeli Hirlap, 1922. okt. 7.