A Herman Ottó Múzeum évkönyve 48. (2009)

Kornyáné Szoboszlay Ágnes: Száz éve indult a 125 éve született Kós Károly pályája (Gondolatok egy hosszan kísértő olvasmányélményemről és a magam életútjáról 2008-ban)

ura, [és ahol] udvarlóban nincsen hiányosság. [...] Öreg Basa Tamás nézi a piacot. [...] Közel a Filtsik ház ide. Alig húszat kell lépni odáig kaputól kapuig. Egy kicsit instálni, egy kis hűséget hazudni, és rendbe jön minden." (452-453).

19 „ - Nehéz út, .. Tudom, nehéz lesz. [...] De hát nem magamért teszem, az árva unokámért. [...] - Fele Erdély megtette már az utat" (454). (A kurzivált kiemelés mindig tőlem. K. Sz. A.)

20 Basa Tamás úr döntése az egyik unokája érdekében örökre elválasztja másik unokáját attól az egyetlen embertől, akit mindig is szeretett, a Bethlenek mellett a Pojánán még csatát is álló Varjú nemzetség Gáspárjától, a „bolond" Varjuk egyikétől. Kisanna férjhez megy Varjú Gáspár politikai és szerelmi vetélytársához, a Rákócziakat pénzért szolgáló, székely származású Maksai Lászlóhoz, a gyalui porkolábhoz. Maksai „egy élettel adósa az Úristennek" (498), felségének és Varjú Gáspárnak. Varjú Gáspár ugyanis a váltakozó szerencsével folyó összecsapásokban Kisanna kérésére megkíméli Maksai életét („- Ereszd el Gáspár - hallatszott a kocsiból -, ne vidd halálra. Elég volt. Gáspár odaugrott és behajolt a kocsiba. - Neked kell ez az ember? Neked odaadom. Kisanna nem gondolkozott: élet-halálról van szó. Azt mondta: - Add nekem hát!" 432). A tartozást a Varjukkal szemben még tetézi, hogy Maksainak lenne lehetősége Varjú Gáspár életét kímélni a pojánai harcon. „A fejedelem [Rákóczi György] védelem nélkül. [...] Akkor kapja ki övéből Maksai a pisztolyt és Gáspár arcába süti" (503) „...Azon az éjszakán Ilia hurubájában fiat szült Vitéz Hona. A fülébe lövések dörrenése nyilallt és az egymást halára kereső emberek ordítása... Gáspár akkor már halott volt..." (504). A Gáspár halálának éjszakáján született Varjú Jankó, a kisebbik fiú, a „bolond" Varjuk igazi szellemi örököse. Ö lesz a két család végső megbékélésének megteremtője Maksai Katka iránti szerelme révén. A Varjú nemzetség történetisége A húszas években az irodalmi kritika nem fogadta lelkesedéssel Kós Károly művét, mert nem tudott mit kezdeni az olyan „történelmi" regénnyel, amelynek központjában nem nagy történelmi személyiségek állnak (vö. például a Fekete vőlegények eljárásával).

21 Ebben a regényben a Bethlenek és a Rákócziak politikai küzdelme, harcuk a hatalomért azért érdekes, mert döntően beleszól a föld népének életébe, sorsába. Azt a „kisembert" emeli a főhelyre, akit az író kalotaszegi tanulmányai során megismert és megszeretett. „Ezt a népi világot ültette át finom művészi érzékkel a XVII. századba anélkül, hogy sajátos színein és hangulatán bármit is változtatott volna. Ezt annál inkább megtehette, mivel Kalotaszeg egyike volt azoknak a tájegységeknek, amelyek régi életmódjukat a leginkább megőrizték. Az 1920-as évek Kalotaszege nyelvében, viseletében, szokásaiban, lakásviszonyaiban, népi kultúrájában nem sokban különbözött a fejedelemség korának Kalotaszegétől. A Varju-nemzetségben nyoma sincs mesterséges archaizálásnak. (Én emeltem ki. K. Sz. A.) A XVII. századi Erdély történeti levegőjét Kós a XX. század 19 A forrás megjelölése nélküli lapszámok a következő helyre utalnak: Kós Károly, Hármaskönyv. Szépírás, publicisztika, grafika. Irodalmi Könyvkiadó Bukarest, 1969. A kötetben a Varjú nemzetség a 365— 595. lapon található. Az ugyancsak innen idézett részleteket A havas c. elbeszélésből és a Budai nagy Antal históriája című regényből úgy különböztetem meg a nagyszámú Varju-idézctcktöl, hogy itt a címet is megadom. 20 Ez és az ehhez hasonló, a konkrét vagy elvont w/tal kapcsolatos passzusok indokolják, hogy 2008ban a V. Raisz Rózsát köszöntő kötetben a Varjú nemzetség-bc\\ út szerepét vizsgáljam. 21 Ezt a kijelentést a Nap Kiadó Kiáltó szó - Kós Károly emlékezete (2005) című kötetében olvasható korabeli kritikák hangvétele alapján ma már másképp látom.