A Herman Ottó Múzeum évkönyve 48. (2009)

Kornyáné Szoboszlay Ágnes: Száz éve indult a 125 éve született Kós Károly pályája (Gondolatok egy hosszan kísértő olvasmányélményemről és a magam életútjáról 2008-ban)

Kós Károly története Eletét és munkásságát a Kriterion Könyvkiadónál megjelent Kalotaszegi krónika Hét írás című kötet bevezető tanulmányában Kós Károly monográfusa, Varró János olyan szépen foglalta össze, hogy szinte minden sora idézésre kívánkozna." Világos, hogy erről nem csak terjedelmi okok miatt kell letenni, viszont idézem az Új Magyar Lexikon Kós Károlyról írt sorait teljes egészében: „Kós Károly (1883

12

): romániai magyar építész (a Lechner-iskola vezető egyénisége volt), festő, műtörténész, író; a két világháború között az Erdélyi Szépmíves Céh igazgatója, az Erdélyi Helikon c. folyóirat szerkesztője. Műtörténeti és néprajzi munkákkal jelentkezett az 1910-es években (Erdélyország népénekművészetéről, A régi Kalotaszeg). Az erdélyi népi építészet motívumainak felhasználásával kialakított stílusban tervezte a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumot s a budapesti Állatkert épületeit (Zrumetzkyvel közösen). Balladás hangú, drámai szenvedélyű történelmi regényei nagy sikereket értek el (Varjunemzetség,

]i Az országépítő), Budai Nagy Antal címmel történeti drámát írt." A Romániai magyar irodalmi lexikon (III. kötet. Kriterion Könyvkiadó Bukarest, 1994) az író indulásával kapcsolatban három évet jelöl meg. A jegyajándéknak készült, illusztrált Székely népballadák keletkezését 1907-re teszi, de ezzel még nem lépett a nyilvánosság elé. Az első nyilvános fellépését Erdélyország népeinek építészete (ebből részletek a Magyar Iparművészet 1908-as 3. számában) 1908-ra, tehát száz év előttre teszi. Az Attila királról ének megjelenését 1909-re datálja.

14 A szűkszavú lexikonokat érdemes némileg kiegészíteni. Kós Károly Temesváron született, de a család már 1884-ben Nagyszebenbe, majd Kolozsvárra költözött. A 20. század első évtizedében, az író budapesti műegyetemi tanulmányai idejére családja is a fővárosba ment, mert „miattam jöttek fel, hogy én ott tanulhassak, s közben otthonom legyen", mesélte Őszi beszélgetés Erdély köveiről című, Benkő Samunak adott interjújában (Benkő 82). Kolozsvárhoz akkor is kötötte a családot a nagyapai örökség. „Anyám az örökölt pénzével azonnal egy keskeny telkecskét vásárolt a Brétfü aljában. Oda később egy kis nyári házat építtetett. Anyám, mindig csak anyám intézte ezeket. Apám nem szólott bele semmibe. Azt mondta: nadrággombból, ha telik építs, mert nékem arra pénzem nincsen... Mire anyám csak annyit válaszolt: bízza csak reám, majd én eligazítom. Reábízta, s anyám mindent jól eligazított (Benkő 44). Utólag is látszik, hogy milyen jól eligazította a család dolgait, mert Kós Károly utolsó interjúját is a kis nyári ház szomszédságában adta Benkő Samunak 1977 augusztusában, 94 éves korában.

15 11 Kalotaszegi krónika - Hét írás. A bevezető tanulmányt Varró János írta. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1973. 12 1961-ben, az idézett lexikonkötet megjelenésekor még csak a születés dátumát jelezhették, és még hosszú idő telt cl haláláig, 1977-ig. 13 A címnek különböző variációi vannak. Én következetesen igyekszem használni a Varjú nemzetség változatot. 14 „A legszebb élet, amit magamnak el tudtam képzelni' - Benkő Samu beszélgetései Kós Károllyal. Kós Károly rajzaival és metszeteivel. Kriterion Könyvkiadó Bukarest, 1978. (A továbbiakban: Benkő.) 15 Ide tervezte meg szülei lakóházát (Brétlü-ház) ugyanabban a stílusban, mint a sztánai Varjú-várat.