A Herman Ottó Múzeum évkönyve 48. (2009)

Tarczai Béla: 150 éve született Gálffy Ignác (Emlékezés és főhajtás)

3. kép. A családi ház a Bedegvölgyben helye lett. Emellett a városban is rendelkeztek több lakóházzal. A Bedegvölgyben és a Csattos-hegyen megvásárolt földeken szőlőt, gyümölcsöt, gabonát, bort termeltek. A család jövedelmi viszonyainak érzékeltetésére két dolgot említek meg: 1897. május 12-én a VKM. a korábban államosított Felsőkereskedelmi Iskola igazgatói állásában Gálffy Ignácot megerősítette. Az erről szóló okirat záradéka a következőképpen szól: „A vezetése alatt álló intézetek igazgatását jövőre külön díj nélkül köteles ellátni." Ez arra mutat, hogy hivatalos megbízatásaiból túl nagy jövedelme nem lehetett. Gazdálkodása viszont sikeres volt, mert pl. a legtöbb adót fizető polgárok 1930. évi kimutatásában Gálffy Ignác is szerepel. Végrendeletében szerényen megjegyzi, hogy „nem vagyok gazdag ember". Ugyanakkor dicsérőleg emlékezik meg Imre fiáról, aki a gazdaság ügyeit nagy gonddal és jó eredményekkel intézte. Jelentős vállalkozása volt a családnak a Kalapos Istvánnal kötött szerződés, 1926. november 29-én. Ennek alapján a Miskolci Nap és Légfürdő Szövetkezet a Bedegvölgyben, Kalapos telkén nap-, lég- és vízfürdőt létesített, 20 évre. Ez a fürdő jó ideig működött is. A Magyar Jövőben rendszeresen megjelent a keretes hirdetés a fürdő népszerűsítésére: „Budapesten Hűvösvölgy - Miskolcon a Bedegvölgy" szlogennel. A Gálffy házaspár 1930. április 24-én a közös akaratot tükröző végrendeletet készített. Ebben mind a közös vagyont, mind a feleség örökrészét igazságosan és arányosan osztották szét a három gyerek között. Figyelembe vették azt is, hogy ki hogyan tudja kezelni a ráeső részt. így a mezőgazdasághoz tartozó ingatlanrészek, felszerelések és az állatok Imre részesedését képezték, a városi telkek és házak pedig a lányok kezébe kerültek. A végrendelet megírása alkalmat adott arra, hogy Gálffy néhány szubjektív megjegyzést is tegyen. Megemlíti, hogy a családban szinte hagyomány a vegyes házasság. Édesapja és egyik nagyapja is vegyes házasságban élt, reformátusok lévén, katolikus lányokat vettek feleségül. Ez azonban soha, semmilyen problémát nem okozott a családban. A vegyes házasság tényével magyarázható, hogy Drizsnyey Annát és Anna lányát a szent Anna temetőben helyezték örök nyugalomra, Tarczay Erzsébet református volt, tehát őt a református temetőben temették el. A hitbeli békességet Gálffy az élet más területén is alapelvének tartotta. A végrendel étben arról is ír, hogy a bedegvölgyi pincébe „...ide járt Zsarnay református püspök, a minorita házfőnök (valószínűleg dr. Péchy Alán), a katolikus Lázár és a református Dobos csizmadia céhmester nagy békességben."