A Herman Ottó Múzeum évkönyve 48. (2009)
Tarczai Béla: 150 éve született Gálffy Ignác (Emlékezés és főhajtás)
Üdvözlet Çiàcs J/émc/iröl. Drizsnyey kastély. \r . -" 4. kép. Drizsnyei-kastély Gálffy Ignác 1940. június 4-én, hosszabb betegség után hunyt el. A Magyar Jövő szerkesztőségi cikkben búcsúztatta el az elhunytat: „.. .meghalt Gálffy Ignác, Miskolc város Törvényhatósági Bizottságának sok évtizedeken át volt tagja, Miskolc egyik legalkotóbb és legmunkásabb közéleti férfiúja és egyik legtiszteltebb és legkiválóbb polgára. 82 évet élt meg, mindig a közélet és a munkás élet első vonalában." Ugyanebben a lapszámbanjelent meg a Borsod megyei Takarékpénztár gyászjelentése, amely egyik alapítójától búcsúzott az elhunyt személyében. A Magyar Jövő tudósítása szerint június 8-án, szombaton délután nagy részvét mellett temették el Gálffy Ignác főigazgatót a Deszka templomból. A szertartást dr. Enyedy Andor püspökhelyettes végezte. Gyászbeszédet mondott Simon Sándor, a Felsőkereskedelmi Iskola igazgatója, Berzy Sándor, a Kereskedelmi Testület elnöke és Henkey-Hőnig Vilmos altábornagy, a Borsod megyei Takarékpénztár vezetőségének nevében. Közreműködött a Református Egyházi Énekkar. A védett Gálffy-Tarczay sír a Deszka temetőben ma is megtalálható. Gálffy Ignác, a tanár és oktatásszervező A híres székelyudvarhelyi Bethlen Gábor Kollégium tehetséges és szorgalmas diákja jövőjét építőmérnökként képzelte el. Kitűnő érettségijével a hóna alatt be is iratkozott Budapesten a Műegyetemre, de rövidesen kiderült, hogy szemhibája miatt műszaki pályára nem alkalmas. Pályát kellett tehát változtatnia. Áttért a Tudományegyetem matematika-fizika szakára, és a tanári pálya felé orientálódott. Ezen a területen elért eredményei utóbb igazolták, hogy helyesen döntött. Kiváló pedagógusként és ötletgazdag oktatásszervezőként sokat és maradandót alkotott. Nem csak Miskolcon, hanem országos viszonylatban is elismert szaktekintély lett. Ezt igazolják azok az elismerő és köszönő levelek, amelyeket a minisztériumtól, partnereitől és tanítványaitól kapott. Ismert volt a neve és tevékenysége a pedagógia, a közművelődés, a történelem, az ősrégészet és a muzeológia területein. Tudományos igénnyel foglalkozott a székelység problémáival. Ezt a kérdéskört egész életében szívügyének tekintette. Első polgári iskolai tanári oklevelét 1879-ben kapta meg. 1881-ben középiskolai tanári vizsgát tett, 1888-ban a magyar nyelv és irodalomból, bölcseletből és neveléstanból