A Herman Ottó Múzeum évkönyve 48. (2009)

Tarczai Béla: 150 éve született Gálffy Ignác (Emlékezés és főhajtás)

Gálffy Ignác arcképe Ábrahám István műterméből, HOMHTD 79.88.1.2. zonyos érdekek érvényesítéséhez fel lehet használni őket.) 1921. augusztus l-jén nyugdíjba vonult, de közéleti aktivitása ezzel nem szűnt meg, még csak nem is csökkent. Katonai szolgálatot szembetegsége miatt nem teljesíthetett, de különösen a háború idején nagy érdemeket szerzett a hátország tűrőképességének fenntartásában. Ezért IV. Károly király 1917. augusztus 16-án kelt „legfelsőbb elhatározásával, a háború tartama alatt teljesített buzgó szolgálata elismeréséül a II. osztályú polgári hadiérdemkeresztet legkegyelmesebben adományozni méltóztatott". Gálffy Ignác 1885-ben megnősült. Első felesége a felvidéki nemesi családból származó, Hidasnémetiben 1859-ben született marcinfalvi Drizsnyey Anna volt. Hidasnémeti, Gönc környékén voltak birtokai a családnak. Közéleti szerepléséről - a Katolikus Nőegyletben betöltött alelnöki tisztén kívül - keveset tudunk. Nem valószínű, hogy a nagyon elfoglalt férj, a család és az állandóan gyarapodó gazdaság mellett a feleségnek ideje lett volna közfeladatokat vállalni. Három gyermekük volt. Mária dr. sztankóczi Sztankóczy László törvényszéki bíró felesége, Imre jogász, Anna dr. Melles Sándor törvényszéki bíró felesége. A lányok mindketten tanári diplomát szereztek és a női Felsőkereskedelmi Iskolában tanítottak. Drizsnyey Anna 1931. február 18-án váratlanul, szívinfarktusban 72 éves korában meghalt. Február l-jén, a Római Katolikus Nőegylet „Fejdísz bálján" még ő töltötte be a háziasszonyi tisztet. A Szent Anna temetőben nyugszik. Ide temették Anna lányát is, férjével együtt. 1934. március 3-án Gálffy Ignác másodszor is megnősült. Felesége dr. Tarczay Erzsébet, Zágrábból Miskolcra származott, jó nevű tanárnő volt. Mint írót is számon tartották. Ö túlélte a férjét, mert 1978. július 13-án halt meg 88 éves korában. Hamvasztás után férje mellé temették a Deszka temetőben. Gálffy Ignác a szakmai és társadalmi megbízatásokból külön jövedelemre többnyire nem tett szert, voltak ugyan tisztségei, melyekkel díjazás járt. Például a Borsod megyei Takarékpénztárnál, vagy a Fa- és Kőipari Rt.-nél felügyelő bizottsági tagság. A család gazdasági helyzete fokozatosan erősödött. A családfőnek voltak ingatlanai Szombatfalván, felesége birtokrészt örökölt Göncön 1890-ben. A lassú gyarapodás az 1890-es években kezdődött, amikor Bedegvölgyben megvásároltak egy szőlőt és a hozzá tartozó borházat Petró Józseftől. A következő években több ilyen vásárlás történt. A borházak kibővítése és átalakítása után jött létre az Anna Háza, amely a család lakó-