A Herman Ottó Múzeum évkönyve 48. (2009)
Bodnár Mónika: Serényiek a népi emlékezetben régen és ma (Történetek és azok történeti, kultúrtörténeti háttere)
Putnokot Bánréve felé, úgy a gazdasszonyképző intézet magasságában egy feslett nőszemély mindenáron fel akart kapaszkodni a kocsijára, a gróf úr nem bírta őt onnan lelökni. Apuka éppen látta ezt, ő segített a gróf úrnak, rákiabált a nőre, hogy hagyja a gróf urat nyugodtan távozni és lecibálta a nőt a kocsiról. n Mások emlékezete szerint Béla (1892-1957) nem egyedül menekült. Apám, Ternyik József volt az egyik kocsis, aki menekítette a Serényieket. Pontosan nem tudom, hogy kit, de Németországba, egészen Hamburgig vitte, 1944 végén. Viszontagságos útja volt gyalogosan hazafelé. Útközben előbb amerikai hadifogságba esett, onnét megszökött. Amikor átért az orosz megszállási területre, ismét elfogták, most orosz fogságba került. Azt hitték, hogy katonaszökevény. Hiába mondta, hogy nem katonaszökevény, mentesült a katonai szolgálat alól, mert aki a grófnál szolgált, annak nem kellett bevonulnia, s mivel ő a gróf kocsisa volt, nem volt katona. De ez senkit nem érdekelt, agyon akarták lőni. Hosszú, viszontagságos útja volt, csak 1945 nyarán ért haza. 19 Béla és felesége tényleg nem egy időben menekültek Putnokról, ezt gyermekei visszaemlékezései is megerősítik. Az ő visszaemlékezésük szerint apjuk mintegy negyven lóval és értékekkel teli szekerekkel hagyta el Putnokot. Ám útközben szembesülnie kellett azzal, hogy nem tudja a lovakat etetni, így fokozatosan eladogatta őket. Bécsbe érkezvén postára adta a magával hozott, értékekkel teli ládákat és bőröndöket, ő maga pedig vonattal folytatta útját. 80 Ezek szerint elképzelhető, hogy Putnokot elhagyva azt a szekeret, amin ő utazott, ő maga hajtotta, kocsisai pedig a többi, bizonyára értékekkel megrakott szekerek elé fogott lovakat hajtották. Nepomuki János (1899-1978) és felesége naplójában is említés történik Béla meneküléséről: December 23. Zólyom. ... Ebéd ma megint a szállodában... Éppen távozni akarunk, mikor putnoki hentes, Kurci lép be. Újságolja, hogy Serényi Béla egy szekéren velük jön - mennek Nyitra felé. Jancsi, gyerekek látják is, teljesen átfázva, gumicipő és kis lódenkabátban gubbaszt, de persze unszolásunkra nem hajlandó bejönni vendéglőbe. - Mint később trencséni szállóban hallottuk, Erna 2 gyerekével s a német tiszttel pont karácsony napján Trencsénben volt} 1 18. A gazdagrófék Nepomuki Jánost (1899-1978) és feleségét emlegetik így a putnokiak. De nemcsak a putnokiak, a családban is hasonlóan maradt fenn az emlékezete. Fiáth Gézáné Serényi Marianna (* 1920) mesélte: Nagyanyám mindig úgy mondta, hogy három fiút nevelt. Az egyiket politikusnak, a másikat úrnak, a harmadikat parasztnak. így is volt. László, az apám volt az úr, Miklós öccse volt a politikus, a legfiatalabb öccsük, János volt a paraszt, ő nagyon szerette a földet} 2 Nepomuki János a Magyaróvári Gazdasági Akadémián szerzett diplomát. 1922ben. 83 1926. szeptember 11-én házasságot kötött ungarschitzi, frattingi és pullitzi gróf 78 Cserhalmi Margit (sz. 1921 ) adatközlése. 79 Ternyik András (sz. 1950). 80 A visszaemlékezéseket Péter (*193I) vetette papírra 2001-ben, június 17-20. között tett látogatása alkalmával másodfokú unokatestvéreinél, amit 2004. november 29-i leveléhez mellékelve küldött meg számomra (GMI 60/2004). 81 Napló, 1944. december 23. 82 Fiáth Gézáné Serényi Marianna (sz. 1920) adatközlése. 83 Serényi 355.