A Herman Ottó Múzeum évkönyve 48. (2009)

Bodnár Mónika: Serényiek a népi emlékezetben régen és ma (Történetek és azok történeti, kultúrtörténeti háttere)

Berchtold Máriával (1908-1984), B. Kázmér és széki gróf Teleki Ilona leányával.

84 Ezt követően feleségével együtt a putnoki birtokon gazdálkodott. A putnoki birtok ugyan Béla (1892-1957) öröksége volt, de ő betegségéből kifolyólag gyógykezelés végett éveken keresztül külföldön tartózkodott. Ezért házasságkötése után unokatestvéréék bérbe vették a birtokot és beköltöztek a putnoki kastélyba.

85 A putnokiak emlékezete szorgos emberekként őrizte meg őket. Nagyon sokat dolgoztak, ők maguk is rengeteg fizikai munkát végeztek, nemcsak irányították a gazdálkodást. A grófnő maga is kijárt összeszedni a tojásokat, megfejte a teheneket, a gróf pedig, ha kellett, befogott, s végezte a mezőgazdaságban szokásos munkákat.

86 A grófnőt egyszer fejés közben meg is rúgta a tehén, ennek nyoma ott maradt az arcán egész életére.

87 A birtok bérleti szerződési idejének lejárta után, az 1940-es évek elején megvásárolták Bélától a bánrévei birtokot és kastélyt, ahová rövid időn belül átköltöztek.

88 1944 decemberében, a front közeledtével elmenekültek, nem akarták bevárni az orosz katonák érkezését, s csak 1945. május 11-én tértek vissza Bánrévére. A 2. világháborút követő rendszerváltás következtében 400 holdas bánrévei birtokuktól megfosztották őket. Az érvényben lévő törvény értelmében 1 hold maradt a család tulajdonában és használatában. A téeszesítés időszakában Nepomuki János kényszerűségből beállt a tsz-be, ott végzett fizikai munkát, miközben felesége a családi használatban megmaradt földjükön gazdálkodott és állatokat nevelt.

89 Szinte életük végéig Bánrévén maradtak, a kastélyban használatukra meghagyott szoba-konyhában laktak. 19. János gróf szekere és a bútorok 1945 tavaszán, ahogy elment a front, jött hozzánk Naprágyba János gróf, mert az udvarunkon volt a szekere. Az oroszok valamit hoztak rajta, itt lepakolták róla, aztán a szekeret itt hagyták. Apuka akkor községi bíró volt. Visszaadta János grófnak a szekeret.

90 A nyomorék gróf felesége is volt nálunk 1945 tavaszán, ö a bútorát kereste, stílbútort, ahogy magyarázta. A falubeliek mondták, hogy a csendőrök vitték el. A bútort a grófék menekítették Naprágyba, talán Bódiéknál volt lerakva. De a csendőrök elvitték Szentkirályba, voltak, akik látták. A grófné ment gyalog tovább Szentkirályba, de nem valószínű, hogy sikerrel járt.

91 Az emlékező szerint a második történet szereplője Béla (1892-1957) felesége, Voigt Erna, ám minden bizonnyal Nepomuki János (1899-1978) felesége, Berchtold Mária lehetett az, aki kereste a bútorait, Erna ugyanis nem tért vissza a háború után Magyarországra. 1944 decemberében, a front közeledtével a Bánrévén élő Nepomuki János (18991978) és családja elmenekült, nem akarta bevárni az orosz katonák érkezését. Előbb a grófné és a gyerekek hagyták el Bánrévét, egy ideig egy rimaszombati bérleményben laktak. Rövidesen a gróf is követte családját. Rimaszombatból Losoncon, Zólyomon ke84 Gudcnus3.köt. 306. 85 Serényi 355. 86 Bodnár 2001 (2002). 199. 87 Dr. Faggyas István adatközlése (1912-2007) 88 Testvére, Miklós 1940-rc (Serényi 355.), fia, János Pál 1943-ra emlékszik (vö. Bodnár 2001 [2002]. 199.) 89 Serényi 355. 90 Bodon Gabriella (sz. 1931) adatközlése. 91 Bodon Gabriella (sz. 1931) adatközlése.