A Herman Ottó Múzeum évkönyve 48. (2009)

Bodnár Mónika: Serényiek a népi emlékezetben régen és ma (Történetek és azok történeti, kultúrtörténeti háttere)

Orlay Borbála, Zablát, Putnok és Dédes úrnője 1672-74 között lett Serényi András (1630 k.-l688/89) felesége, s e házasság révén kerültek a felsorolt birtokok a Serényiek tulajdonába. E házasságból született 1685-ben Farkas András (1685-1743), aki anyjával közösen az 1710-es években megkezdte a török harcok és az azt követő járványok nyomán elnéptelenedett, vagy lakosságában megfogyatkozott gömöri birtokainak újratelepítését. Az újonnan érkező telepesek katolikus szlávok voltak, akiknek a hitéletéhez az uraság minden feltételt igyekezett biztosítani. Az ő letelepedésük nyomán megszűnt az addigi vallásegység (Putnok lakossága a 16. század folyamán reformátussá lett). A katolikus szokásrendben köztudottan a nagyhét utolsó napjaira elnémulnak a harangok. A nagycsütörtöki szentmisét követően legközelebb csak nagyszombaton szólalnak meg újra. A közbeeső időszak alatt a katolikusok kereplőkkel jelzik az időt és a szertartások kezdetét.

23 Ezzel szemben a reformátusok ezt a szokást általánosan nem gyakorolják, s ezért a Türelmi Rendelet előtti időszakban a vegyes vallású helyeken számos összetűzésre került sor emiatt.

24 Ennek egyik példája a fentebb ismertetett putnoki történet. A putnoki történet befejezéséhez hozzátartozik, hogy egy-két hónap leforgása alatt a két felekezet képviselői atyafiságosan megosztoztak a harangokon. Ez oly módon történt, hogy előbb felértékelték a két harangot, mégpedig a nagyobbikat 70 frt-ra, a kisebbiket 27 frt-ra. A katolikusok a nagyobb harangot kívánták megtartani, a reformátusok elfogadták, hogy övék legyen a kisebb harang, s hozzá még a kettő különbségének a felét, vagyis 21,5 frt-ot kaptak.

25 7. Freskó és oltárkép a putnoki templomban A putnoki római katolikus templom oltárképét és az oratóriumi freskót Max Kurth készítette. A főoltár Szentháromságot ábrázoló festményéről a következőket írja az egyház krónikása: A főoltár kép művészi, de nem ismer rá senki, hogy a Trinitast ábrázolja. Az arcok rajta 'egyéniek'. Lehet, hogy élőket ábrázolnak. A Gróffestője volt a művész.

26 Hát bizony feltételezése nagyon is helytállónak tűnik. A helyi emlékezet szerint ugyanis a jobb oldali fehér ruhás, szakállas, ősz hajú alak Serényi Lászlót (1815-1893) ábrázolja, s úgyszintén látható a képen a család egyik intézője, Laki bácsi.

27 Az oratóriumban fellelhető freskón Árpád-házi Szent Erzsébet személyében Serényi Béláné Kövér Pálmát festette meg a művész, a mellette álló páncélos lovag pedig magát Bélát (1866-1919) ábrázolja.

28 A festő, Max Kurth Szászországban, Kaynán született 1869-ben. Középiskoláit Zeitzban és Lipcsében (Leipzig) végezte. 1887-1888-ban a berlini művészeti és müipari iskolában tanult, majd 1888-tól 1893-ig a berlini képzőművészeti akadémiának volt a növendéke. Tanárai voltak: W. Friedrich, Max Kohner, Vogel és Anton v. Werner. 189394-ben Colzerton akadémiai igazgató mestertanulója volt. Budapesten a Benczúr-mesteriskolában folytatta tanulmányait. Munkásságát több kitüntetéssel is elismerték. Elnyerte 23 Erről részletesebben: Tátrai 1990. 154; Bárth 1990. 406. 24 Kosa 1990. 470. 25 Balogh 1894. 138. 26 Csomor 1966. 37. 27 Laki bácsi után Keresztesi volt az intéző. (Cserhalmi Margit, sz. 1921 adatközlése). 28 Cserhalmi Margit (sz. 1921) adatközlése.