A Herman Ottó Múzeum évkönyve 48. (2009)

Bodnár Mónika: Serényiek a népi emlékezetben régen és ma (Történetek és azok történeti, kultúrtörténeti háttere)

többek között a Menzel-díjat is, melynek segítségével aztán tanulmányait Olaszországban folytatta. Magyarországi tanulmányútja alatt megnősült, ezután (1904-ben) Eperjesen telepedett le. Nagy bibliai tárgyú képek mellett szlovák zsánerképeket és főleg arcképeket festett. Korának keresett arcképfestője volt. Portréfestőként nemcsak Magyarországon, hanem Németországban, Morvaországban és Olaszországban (különösen Velencében) is sokat dolgozott.

29 Bibliai témájú képeinek egy része templomi falfestmények formájában ismeretes, melyeken több esetben korának személyiségeit is megörökítette. Ilyen például az Abaúj megyei Makranc (Mokrance, Szlovákia) templomában a torony alatt, a templom előterében található két falfestmény, melyek 1924-ből valók. Az elsőn Magócsi Endre szepsi és makranci plébánost, a templom építtetőjét ábrázolja, amint átveszi a templom terveit, a másikon Fischer-Colbrie püspök látható, amint megszenteli a templomot.

30 E munkák, bibliai témákat ábrázoló, de korának személyiségeit is megörökítő képek sorába tartozik a fentebb említett putnoki freskó és oltárkép is. 8. A putnoki kastély felújítása A Serényieknek volt egy kúriájuk a Sajó felé vezető úton, a mai Andrássy úton. Napjainkban a református parókia van ebben az épületben, de korábban a református parókia nem itt volt, hanem a szomszédos, következő épületben. Ebben a kúriában laktak a Serényiek, amikor a kastélyt építették, vagy átépítették?^ A Borovszky-féle vármegye-monográfia szerint a putnoki kastélyt az egykori vár romjaiból 1834-ben Serényi Alajos (1812-1893) építtette, amit aztán 1860-ban László (1815—1893) átalakíttatott.

32 Hogy ezek az adatok milyen forrásból származnak, nem derül ki, de az bizonyos, hogy 1845-ig, Lászlót megelőzően testvérbátyja, Alajos gazdálkodott a putnoki birtokon.

33 Azt is tudjuk, hogy 1820-ban a putnoki várnak néhány épülete még megvolt, sőt megvolt maga a belső várudvar is, régi alakjában. Ennek az északi irányba elnyúló négyszögletes udvar keleti oldalának egész hosszán végigvonult egy emeletes épület, mely részben lakosztályként szolgált, másrészt itt kaptak helyet az uradalom hivatalos helyiségei is. A déli oldalon egy szintén emeletes épület volt, s a két épület találkozási szögében állott a templom. A bejárat mellett, a nyugati oldalon álló hosszú épület a megyei tisztviselők és a vásárbíróságok szállóhelyéül és az urasági hajdúk lakhelyeként szolgált.

34 Mindezen építményekből ma már semmi sem áll - folytatja Balogh Béla. A nyugati szárnyépület a harmincas években leégett, s többé nem épült fel. A lesüllyedt keleti szárnyat pedig László 1846-ban elbontatta, s helyére a mostani kastély keleti szárnyát építette. Majd a déli épületrész helyett is 1867-ben újat épített, de ez a réginél beljebb került.

35 29 Brogyányi 1931. 108; Éber (szcrk.) 1935. 607; Szabó 2002. 683-684. 30 Halász 2002. 47. 31 Faggyas István (1912-2007) adatközlése. 32 Borovszky (szcrk.) 1903. 82. 33 Balogh 1894. 131. Erről egyébként anyakönyvi bejegyzés is tanúskodik, miszerint Alajos kocsisa, Marko András 1842. október 5-cn feleségül vette özvegy tibai Nagy Andrásné Fazekas Máriát. (Bodnár 2007-2008a. 120.) 34 Balogh 1894. 14. 35 Balogh 1894. 15.