A Herman Ottó Múzeum évkönyve 48. (2009)

Bodnár Mónika: Serényiek a népi emlékezetben régen és ma (Történetek és azok történeti, kultúrtörténeti háttere)

serte volna. A rendezvényre Zsófia születése után napra pontosan 400 évvel, 2009. június 2-án került sor. Az ünnepi program szentmisével kezdődött, melynek során a zsolnai egy­házmegyében kihirdetésre került a Bosnyák Zsófia Emlékév. Az egyházi vezetők ezáltal még inkább példaképül szeretnék állítani Zsófia személyét, önfeláldozó és hősi életét a hívő feleségek és anyák előtt. A templom kápolnájában az újonnan odahelyezett fémko­porsó fölé korabeli szabású, de újonnan varrt ruhát akasztottak. Eredetileg ebbe a ruhába szerették volna a múmiát öltöztetni, de az ismert események miatt erre már nem kerülhe­tett sor. A szentmise után apró kalácsféleségeket, úgynevezett bosnyákokat osztogattak a jelenlevők részére, ezzel emlékeztek arra, hogy annak idején Zsófia is ilyeneket osztoga­tott a rászoruló szegényeknek. Ezt követően a róla elnevezett általános iskolában került sor az ezen alkalomra kibocsátott új, Bosnyák Zsófia arcképét, a háttérben Sztrecsnó várát ábrázoló 80 centes postabélyeg bemutatására. 20 5. Református székelyek Morvaországban Amit én beszélek, lehet, hogy csak részben igaz, lehet, hogy nem minden úgy történt meg, én csak azt mondom, amit nekem mondtak, csak azt mesélem. Serényi László, akinek a birtoka Morvaországban volt, rokonságba került Görgeyvel, a 48-as Görgeyvel, aki Visegrádon lakott. Igen hosszú életet élt, 92 évet. Őneki volt egy lánya, aki férjhez ment Serényi László feleségének az öccséhez, egy morva grófhoz, aki zsidó marhakereskedő volt, így kapott nemességet. A Kis-Kárpátokban megtelepedett székelyek uradalmi cselédekként telepedtek le, éppen úgy, mint Kelemérben is galíciai lengyelek. Ok a husziták bejövetele után teleped­tek le Morvaországban. A református püspök azóta is minden esztendőben kivezényel oda - Uherské Hradiste, Uhersky Brod környékére - egy-egy református lelkészt, hogy a re­formátus hitüket és a magyarságukat fenntartsák Morvában. Gere Gábor is volt, kérdezze meg tőle. A Görgey lányának a férje telepítette le a református székelyeket/ 6. A putnoki harang és annak nyelve A következő történetet Balogh Béla refonnátus lelkész, Putnok első monográfusa őrizte meg az utókor számára, egy régi bejegyzésre hivatkozva. A történet Orlay Borbála személyéhez kötődik, és 1715-ben játszódik, amikor a reformátusok és katolikusok kö­zösen használták a putnoki vár közelében felállított harangláb két harangját. Történt pe­dig, hogy Putnok úrnője nagypéntekre virradóra a harang ütőjét kivetette a helyéről és bevitette a várba, hogy a reformátusok nagypénteken ne harangozhassanak. Zilahi János református prédikátor erre válaszul magát a harangot emeltette le a helyéről és vitette be a parókiára. Másnap az úrnő üzent a prédikátornak, hogy a harangot tegyék vissza a helyére, ő is visszateteti annak nyelvét. De a prédikátor visszaüzent: Már megosztoztunk a haranggal, őnagyságáé az ütője, melyet elvitetett, mienk pedig a harang, melyet ma­gamhoz hozattam. 22 20 http://www.cas.sk/clanok/119342/v-tcplickc-spominali-na-bosniakovu-ktorci-mumiu-znicil-pod- palac.html (2009. június 3.) 21 Faggyas István (1912-2007) adatközlése. 22 Balogh 1894. 138.

Next

/
Thumbnails
Contents