A Herman Ottó Múzeum évkönyve 48. (2009)
Orosz György: Mikoron az Úristen, a Sátán és Szent Péter a teremtéssel foglalatoskodtak (Dualisztikus teremtésmondák a svéd, a magyar és az orosz kultúrában)
- De így nagyon sok éjjeli hideget is kap, - felelte a jó Isten - mert az is az égből száll le. Félek, hogy megfagy az a kevés is, ami itt megteremne. Erre természetesen nem gondolt Szent Péter. - Bizony, ez sovány, fagyoktól sürün látogatott föld lesz - mondta a jó Isten. - Ezen már nem lehet változtatni [...] A VILÁG TEREMTÉSE 53 Az Isten őszentsége és az ördög ketten dolgoztak. Akkor az ördögöt leküldte az Isten őszentsége a tenger fenekire, hogy hozzon fel fődet. Hát fődet markolt ő lent a tenger fenekin, de amíg felért a víz színire, addig kimosta a víz a markából. Hát nem tudott hozni. Akkor megint leküldte, megint leszállott a víz fenekire és markolt fődet, de nem tudott akkor se hozni. Hát harmadszor mikor feljött, akkor se tudott hozni. Akkor es kérdezte az Isten őszentsége az ördögöt: - Hát hoztál-e fődet? Azt mondja: - Nem tudtam hozni, mert kimosta a víz a markomból. - Jól van - azt mondja -, méges hoztál, piszkáld ki a körmeidet, mer ott a főd. Akkor kipiszkálta a körmeit szépen, valamennyi föd a körmei közi beragadott, akkor azt szépen kipiszkálta. Hát addig gyúrták, Isten őszentsége addig csinálta, amíg hat nap alatt akkorát csinált, hogy egyik lábával rálépett. Hát akkor, mikor rálépett egyik lábával, akkor azt mondta, hogy megpihennek. Lepihentek. S amikor lepihentek, újból hat nap alatt az a főd nőtt, megnőtt akkorára, hogy ők le tudtak mind a ketten feküdni. S amikor lefeküdtek este, hát akkor az ördög elkezdte lökdösni az Isten öszentségit, hogy essék bé a vízbe, hogy merítse el a víz. Akkor ő nem tudta lelökni a földről, hanem amennyit lökte Isten öszentségit, annyit nőtt a föd arrafelé. Nagyon nagyot nőtt azon az éjen a főd. Reggel mondta az Isten őszentsége: - Hát mit csináltál - azt mondja -, egész éjjel lökdöstél - azt mondja. - Hát - azt mondja - nem bírtam pihenni, hát olyan rosszul feküdtem, nem bírtam pihenni. - Na jól van, ládd-e, most már nagy a főd. Nagy vót a föd, hát most kell valamit teremteni erre a fődre. Azt mondja: - Teremtsünk! - Hát teremtsél! - mondta az ördögnek Isten őszentsége. Hát akkor megrúgott az ördög egy gajat (sárdarabot), lett belőle egy béka. Hát a béka elkezdett ugrálni. - Na látod, hogy én tudok teremteni. - Jól van - azt mondja -, de embert es kell teremteni. Hát akkor az Isten őszentsége megrúgott egy gajat (sárdarabot), akkor lett egy ember belőle. Az az ember elkezdett beszélni, és így lett ember a fődre, így mondták a régiek. Máris György, sz. 1903. Klézse, Moldva; Egyházaskozár (Baranya m.), 1968. Bosnyák Sándor gyűjtése 53 Lammcl- Nagy 2001. 15-16. Ők a következő mürc hivatkoznak: Bosnyák 1969. 89-101.
