A Herman Ottó Múzeum évkönyve 48. (2009)

Orosz György: Mikoron az Úristen, a Sátán és Szent Péter a teremtéssel foglalatoskodtak (Dualisztikus teremtésmondák a svéd, a magyar és az orosz kultúrában)

fivér, jó és gonosz) vitáját, ily módon megtestesítve a dualisztikus mítosz szemben álló elveit.

48 A középkori Oroszországba szóbeli történetek és írásos elbeszélések formájában eljutottak bogumil szellemiségű eretnek tanok is. így például az a felfogás, hogy Istennek két fia van: „Az ördög Isten elsőszülött fia, aki Isten után a második, az Isten jobbján ül. Neve Szatanail. Testvére a Logosznak (Igének). Fellázadt, kiüldöztetett, kiesett az égből. Megtartotta teremtő erejét, megteremtette a látható világot, amint az le van írva a Genezisben. Megteremtette Ádámot, akibe Isten lehelt lelket. Évát hasonlóképpen. Isten fia pedig, aki a teremtés után 5500-ban keletkezett, megtestesült anyagtalan testben, megfeszítették, az alvilágba taszította Szatanailt, aki elveszítvén az -il (= -él) végződést a nevéből és az erejét is, maradt Szatanosz..."

49 A Mélységek könyvében olvasható párviadalt az Igazság és a Hamisság között, ugyan nagy áttételeken keresztül, felfoghatjuk a bogumilek idevonatkozó tanításának Logosz (Jézus) és a Sátán közötti harcról. Ok ketten, bár az Igazság győzött a vitában, megosztoztak a világon. Az ég Jézusé, a föld a rajta élő emberekkel pedig a Sátáné. Azon emberek számára, akik a Sátán uralma alatt élnek, mégis van megmenekülési lehetőség, mert, mint megtudhatjuk ezen vallásos népénekből: Kinek éltét az Igazság vezeti, Az az Úrban meg nem csalatkozik, Az a lélek meg is kapja örökül A mennyeknek országát. A szláv dualisztikus mitológia és a bogumilek dualisztikus világfelfogása, találkozván, egymást erősítették, összefonódtak a lehetséges kapcsolódási pontokon, s így nyert költői megfogalmazást a kettős, égi-földi uralom a Mélységek könyvében. Az Igazság és Hamisság vitájának és párviadalának mindazonáltal biblikus előzményei is vannak. A Herbert Haag-féle Bibliai lexikonból a következőket tudhatjuk meg. A hazugság nem más, mint a hamisság. Az Újszövetségben a Sátán a hazugság atyja (Jn 8,44). Az igazság szava az evangélium, mert maga az igazság ölt benne formát. Az igazság ismeretére eljutni egyértelmű azzal, hogy kereszténnyé lenni. János apostol írásaiban az igazság semmiképp sem választható el Jézustól, aki az igazságot kinyilatkoztatta (Jn 1,14-17). Nemcsak azért nem, mert Jézus csak az igazságot hirdette, semmi mást, hanem azért sem, mert O az igazság, s mert nélküle nem lehet eljutni az igazságra. Minthogy az Atya Jézusban nyilatkoztatta ki magát, a Jézus által kinyilatkoztatott igazság magának Istennek az igazsága, amelyet az ember kegyelemből a megtestesült Igében ajándékul kapott. Ezért az igazság hittel fogadása üdvösséget jelent, elutasítása viszont kárhozatot von maga után.

5ü A Mélységek könyve-beli párviadal kapcsán az Igazság és Hamisság között szemléletes és meggyőző példát találtam arra, hogy a különböző világértelmezések találkozásukkor nem feltétlenül oltják ki egymást, hanem léteznek bennük kapcsolódási pontok 48 Bessonov 1861-1864.1./2. 377. 49 Zigavinosz az 1200-as evekben írta le könyvében a bogumil vallást. Az ő idevonatkozó munkájából (Evqwuíoc Zvyaßrivoc: navojiTúct AoyuaTixu. - Patrologia Gracca 130. 1289.), a OprioxeyTixa--- enciklopédia nyomán, idézi Nagy Ilona Berki Feriz fordításában a dualisztikus mondák egyik kulcsfigurájáról, az ördög személyéről vallott bogumil nézeteket. L. Nagy 1979. 326. 50 Haag 1989. 586., 670.