A Herman Ottó Múzeum évkönyve 47. (2008)

Bodnár Tamás: Topográfiai és genealógiai kapcsolatok a kora újkori vég Szendrő városában

része,

33 tornya, mert nem a Németváros falai mentén, hanem jóval beljebb, a városban helyezkedett el. Nem szokványos külleme miatt elképzelhető, hogy valamilyen katonai objektum volt, de az biztos, hogy nem erődítési célt szolgált. Ezt a nézetet vallják a 2000. év után Szendrőről megjelent tanulmányok is. A Lukács-Koritsánszky-féle Szendrö történetben a református harangtoronyról még egyértelműen megfogalmazzák annak a városerődítéshez tartozó őrtorony mibenlétét.

34 Balassa M. Iván ezt már elveti,

35 nagyon helyes megállapítással, mert a templom azt lehet mondani a város közepén, de legalábbis jóval beljebb állt, mint a védelmül szolgáló palánk. Tomka Gábor viszont emellé a torony mellé helyezi el a mezőváros szerinte késő középkori eredetű plébániatemplomát, amit a 19. század végén lebontottak.

36 Szendrő középkori plébániatemploma nem itt volt. Ez a terület a Gerse városrészhez tartozott, ennek pedig nem tudunk fennálló kőtemplomáról a középkorban. A református templom telke a 16. században a Csetneki, majd a Lórántffy családé volt. 1632 után Lórántffy Zsuzsanna adományozta a telket a szendrői református egyháznak templom- és paplaképítés céljára.

37 1654-ben épült fel a református templom és harangtorony

38

, amelyek közül a templomot 1895-ben teljesen lebontották és újra felépítve, 1898-ban felszentelték. A középkori templom helye nem itt lenn a Várhegy alatt, hanem fenn a dombokon, éppen a Várhegy oldalában, vagy környékén keresendő. 1601-ben a Szendrőn tartott református egyházlátogatás alkalmával ezt jegyzik fel a papsághoz tartozó szántóföldekről: „... A dombon, melyen Szent Király egyháza volt és a Pap háza, az alatt az egyház alatt egy darab szántóföld. ..."

39 Tehát a látogatást végző jegyző egy dombon még látta egy katolikus templom maradványait a paplakkal együtt. Ezzel állítható párhuzamba Borsodi Mihály szendrői nemes feljegyzése 1658-ból. „Az Felső parton lévő föld is akkor adatott szendrei prédikátor számára, mely hívattatik Agyag ásónál az keresztfa nevü elpusztult templom mellett, mely ugyan Szendröhöz való volt, mely megtetszik az eklézsia könyvében is. Azon túl volt osztán az Csehi határ és emlékezem oda hordottuk Csehi falujából a halottakat temetni deák gyermek koromban."

40 Az idézetet a teljes szöveggel már 1959-ben közölték a Szendrőről írt tanulmányban.

41 A tanulmány szerzői előadják, hogy az Agyagásó a Gacsal dűlőben fekszik, éppen a Várhegy és Somos hegy közötti részen. Itt kellene szerintük keresni az egykor Borsodi Mihály által emlegetett templomot. A tanulmány megjegyzi, hogy „egykori rajz szerint is a Várhegy és a Somoshegy közti részen, vagyis a Gacsal dűlőnek megfelelő területen templom (vagy kápolna) képe látható."

42 Sajnos ezt a részletet egyik általunk ismert Szendrő metszeten sem tudtuk felfedezni! A véletlennek köszönhetően 1980-ban a Gacsal dűlőt hosszú idő után újra felszántották. A domb tetején az eke köveket, habarcsdarabokat, cseréptöredékeket, embercsontokat 33 TOMKA Gábor: 2004. Igaz, Tomka Gábor zárójelben megjegyzi, bogy más vélekedések szerint 18. századi parasztház. 34 LUKÁCS János-KORITSÁNSZKY Dezső: 1959. 39. 35 BALASSA M. Iván: 2002. 372. 36 TOMKA Gábor: 2004. 37 B.-A.-Z. M. Lt. XIV-17. Szendrő 1632. 38 FLE. AV. 934. szám. Szendrő. i 39 DIENES Dénes: 2001. 147. 40 B.-A.-Z. M. Lt. XV-15. 3. dob. Szendrő, Borsodi Mihály emlékeztető írása 1658. 41 LUKÁCS János-KORITSÁNSZKY Dezső: 1959. 60 - 64. 42 LUKÁCS János-KORITSÁNSZKY Dezső: 1959. 64.