A Herman Ottó Múzeum évkönyve 47. (2008)

Bodnár Tamás: Topográfiai és genealógiai kapcsolatok a kora újkori vég Szendrő városában

hozott a felszínre. Az előkerült leletek alapján dr. Wolf Mária régész leletmentö-hitelesítő ásatást végzett a területen, amelynek során egy középkori templom, a körülötte lévő 40 sírhely és a templomhoz tartozó falu részletei kerültek elő. A régésznő megállapítása szerint a templom all. század végén, illetve a 12. század elején már fennállt. A település elnéptelenedésének időszakát pedig a leletek alapján a 16. század második felére teszi. Az ásatást végző régész is ismeri a Borsodi Mihály által leírtakat és a feltárt templomot azonosítja is azzal.

43 Még érdekfeszítőbbé teszi ezt a templomfeltalálást az a körülmény, hogy itt, éppen a Gacsal dűlőben találták a 20. század elején szántás közben az egyedülállóan értékes szendrői monstranciát. A Gacsal dülö és ezen belül az Agyagásó (másként Téglavető) ma is Szendrő határában található, mint ahogyan ezek a földrajzi nevek a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár korábban említett térképein szerepelnek. Az 1892-ben készült térképen az említett Gacsal dülö egy része, mint ahogy a 17. század eleji egyházlátogatás is leírta, a református egyház kezében volt. Szendrönekaz 1653. évet megelőzően nem volt kő református temploma. A fatemplom nem is a későbbi kőtemplom helyén állt.

44 Az 1746-os kanonika vizitáció megjegyzi, hogy „Van itt egy köböl épült református templom is. Ez régi nagy építmény. Nincs nyoma annak, hogy valaha a katolikusoké lett volna, ugyanis pajtaformájú építmény."

45 Tehát ez a feljegyzés is kizárja azt, hogy templom állt volna itt a közép- vagy kora újkorban. A ferences templom alapjait, amely később a plébániatemplom lett, pedig 1636ban rakták le II. Ferdinánd király parancsára. A templom szentélyével ráadásul nyugatra néz, amely ugyancsak arra utal, hogy nem a középkorban építették.

46 Egyéb adat nincs Szendrőn, amely felszentelt egyház helyére utalna. Szendrő környékén több település elpusztult a középkorban és a kora újkorban. így Csákány, Csehi, Garadna, Ivánka, Szentmiklós, Pusztakazinc.

47 Közülük is csak három érte meg a 17. századot, Csehi, Garadna és Ivánka, a többi még a középkorban elpusztult. Nevük mégis töretlenül a mai napig fennmaradt, sőt térképek is jelölik, elkülönítik területüket. A három kora újkorban elnéptelenedett település határa az 1816-ban rajzolt térképenjói elhatárolható Szendrőétől. A települések közül egyetlenegynek volt temploma, Szentmiklósnak, amely pedig korábban, még a középkor folyamán vált elhagyottá. Mindezek miatt felvetődik az a kérdés, hogy akkor vajon a Gacsal dűlőben álló templomos faluhely nevét mért nem ismerjük? Mért nem maradt fenn neve földrajzi nevekben, pedig a tőle századokkal korábban pusztultak nevét is jól tudjuk. Mért nem különíti el a térképet rajzoló mérnök a területét? Esetleg „Gacsal" néven létezett itt egykor egy település? Erre az utóbbi kérdésre egyértelműen nemmel kell válaszolnunk. Ez a földrajzi név soha, semmiféle írásos dokumentumban nem fordult elő lakott helyként, annak ellenére, hogy a régészetileg megtalált település csak a 16. században néptelenedett el. Tehát ilyen településnév nem létezett. Annál inkább létezett és fennmaradt, sőt sok írásos dokumentum foglalkozik Szendrő településsel. Szendrőnek viszont mind ez ideig nem sikerült középkori templomára rábukkanni. Mint ahogy feljebb már leírtuk, a mai város területén eddig nem sikerült 43 BODNÁR Tamás-WOLF Mária: 2002. 95-125. 44 Lásd a Gerse városrész részletes ismertetésénél! 45 FLE. 3415 raksz. 95-96. tol. 46 FLE. 3415 raksz. 95-96. fol. 47 BODNÁR Tamás-WOLF Mária: 2002. 95-125.