A Herman Ottó Múzeum évkönyve 47. (2008)

INTERETNIKUS KAPCSOLATOK ÉSZAKKELET-MAGYARORSZÁGON - Tóth Arnold: Az utolsó óra után - a görömbölyi ruszin folklór

hogy a görömbölyi ruszinok, rusznyákok vonatkozásában elfogadhatjuk a Szőke Lajos által sorolt ukrán, szlovák-ukrán vagy kárpátukrán etnonimeket.

17 A görömbölyiek számára ez a fajta nyelvészeti különbségtétel soha nem volt érzékelhető. Két és fél évszázadon keresztül tótnak nevezték saját nyelvüket, ugyanakkor saját nemzetiségük meghatározásában kitapintható egyfajta bizonytalanság. Azt gyakran említik ma is, hogy tótul beszéltünk, vagy az öregekkel csak tótul beszéltünk. Az, hogy tótok vagyunk, vagy hogy anyanyelvünk, soha nem voltjellemző a mindennapi beszédben. Ennek is betudható, hogy a 20. századi népszámlálások alkalmával (a már említett egy kivételével) rendre magyaroknak vallották magukat, illetve magyarként regisztrálták őket az összeírok. Érzékelték viszont a hasonlóságokat és a különbségeket a környező, szintén szlávok lakta településekhez képest. „Mi nem pontosan úgy beszélünk, mint más tót falvak, mint például a bükki hutások és a besenyeiek. A hutaiak azt mondják a krumplira, hogy gruja, nálunk ez krempli, náluk puliszka, nálunk viszont zsámiska. Ok azt mondják, igyeme do kosztel, mi úgy mondjuk, idzeme do cerkvi (templomba megyünk)".

18 Ezzel egybevágnak a következő megállapítások a bükki szlovákokról: „azok is tótok, de az nye nasa fajta (nem a mi fajtánk); vagy „a hutási tótok a görömbölyi tótokat nem értették meg. Tudom, mert rendszeresen jártak meszesek Görömbölyre, és a miskolci piacon is rendszeresen találkoztak.'"

9 Ugyanakkor olyan vélekedés is élt a faluban, hogy a görömbölyiek pontosan ugyanúgy beszéltek, mint a répáshutai szlovákok. Különbséget tudtak tenni nemcsak a bükki szlovákokkal, de más ruszin csoportokkal szemben is. „Tudom, hogy nem tótok vagyunk, de úgy mondjuk, (őseink) tótul beszéltek. Nem voltak olyan sokan, mint Mogyoróskán vagy Múcsonyban, nem alakult ki nemzetiségi kultúra úgy, mint ott."

20 Az önelnevezésben, a tót, ruszin, rusznyák etnonimek használatában a fordulat az 1990-es évektől kezdődően állt be, értelmiségi hatásra. Az addig bizonytalan tót, rusznyák etnonimek helyett Horváth György görög katolikus esperes-paróchus és a görömbölyi illetőségű Kárpáti László muzeológus ösztönzésére a ruszin önelnevezést kezdték következetesen alkalmazni. „Tetszik tudni, mi nem szlovákok vagyunk, hanem ruszinok. Az esperes úr is mindig azt prédikálja, hogy Bacsinszky püspök úr segítségével települtek le. Mert itt kipusztultak a népek."

21 Az esperes úr erről így vallott 1996-ban: „Magukat tótnak mondták, de a görömbölyiek ruténok, valahonnan a Keleti-Kárpátokból jöttek. A község népének etnikai tudata tulajdonképpen Kárpáti Lászlótól származik, de nekem is volt benne részem. A tudatosítást valahogy közös akarattal végeztük. Amikor megtudták, hogy ők ruténok, nagyon sokat jelentett nekik. Szót ejtettünk ezekről a templomban is, de más fórumokon is."

22 A tudatosítás fontos állomása volt a feltételezhető szülőhaza meg17 Megjegyzem, hogy a 2005-ben Krakkóban megtartott előadásom nyelvészeti szempontból vitát váltott ki a jelen lévő szlovák szlavisták között. Abban megegyeztek, hogy - Szőke Lajos megállapításával egyezően - a CD-n hallható nyelvjárást kelet-szlovák és nem ukrán dialektusnak kell tekintenünk. Azt azonban vitatták, hogy tekinthetők-e a görömbölyi szlávok ez alapján valóban ruszinnak; avagy görög katolikus szlovákok lennének? A diskurzus végül avval a demokratikus közmegegyezéssel zárult, hogy mindenki az, aminek vallja magát. 18 Adatközlő: Bodnár Mihályné, sz. 1916. Idézi Szabadfalvi J., 1999. 35. 19 Adatközlő: Demjén István, sz. 1928. Idézi Szabadfalvi J., 1999. 35. 20 Adatközlő: Szúnyog Tiborné, sz. 1951. Idézi, 1999. 34. 21 Adatközlő: Bodnár Mihályné sz. 1916. Idézi, 1999. 35. 22 Adatközlő: Horváth György esperes-paróchus, idézi Szabadfalvi J., 1999. 35.