A Herman Ottó Múzeum évkönyve 47. (2008)

INTERETNIKUS KAPCSOLATOK ÉSZAKKELET-MAGYARORSZÁGON - Tamás Edit: Adatlapos felmérések egy ruszin faluban, Komlóskán (1991,2000,2007)

anyanyelvükként. A magyar anyanyelvűek 60,8%-a a faluban ruszinul beszélt, 20,2%-uk azonban már csak a családban használta ezt a nyelvet. A férfiaknál a ruszin inkább a család nyelve, hiszen munkahelyükön nincs módjuk alkalmazni. 4. táblázat: A magyar anyanyelvűek beszélnek-e ruszinul 1991-ben Összesen Férfiak Nők Igen 61,5% 61,7% 61,4% Nem 38,5% 38,3% 38,6% 5. táblázat: A magyar nyelvű lakosok milyen gyakran beszélnek ruszinul 1991-ben? Gyakoriság összlakosság Férfiak Nők Mindennap 91,2% 91,2% 95,6% Ritkán 8,8% 8,8% 4,4% Az 1990-es években Komlóskán s a ruszinok körében országosan is alapvető változásoktörténtek. A szlovák besorolásból kilépve a falu tudatosan vállalta ősei kultúrájának s nyelvének őrzését. 1998-ban kisebbségi önkormányzat is alakult. A nemzetiségi hagyományőrző programok, fesztiválok közkedvelt, elismert képviselői lettek a komlóskai ruszin fellépők. Gyakran szerepeltek az itt élők az országos médiában, viszontláthatták egyházi ünnepeiket az országos nemzetiségi műsorokban. Ugyanakkor kedvelt idegenforgalmi célponttá vált Komlóska. A több évtizedes gazdasági hanyatlás, romló közállapotok után kedvező folyamatok indultak el a településen. Igaz, ezek jórészt egyéni, önkormányzati kezdeményezésre, a maguk erejéből, sokszor ügyes reklámmunkával indultak." A nemzetiségi falunap

12 évről évre hazavárja a faluról elszármazottakat, bizonyítva a helyi és a korábban elköltözött ruszin közösség tenni akarását, életrevalóságát. Ugyanakkor a ruszin nyelv megőrzésére leginkább a több generációs családokban volt/ van lehetőség, ahol a nagyszülőkkel egy háztartásban élve, a felnövekvő generációk kisgyermekkoruktól nap mint nap tanulják, gyakorolják a nyelvet. A politikai, gazdasági, társadalmi változásokat, nemzetiségi kulturális megújulást hozó évtized után kutatóként én magam is, a település felelős vezetőjeként a polgármester volt kíváncsi arra, hogy az emberek nemzetiségi azonosság vállalásában, nyelvhasználatában milyen változások következtek be. Erre kereste a választ a 2000 januárjában készített egész lakosságot érintő adatlapos felmérés. Az anyanyelvre vonatkozó adatok meglepetést okoztak. A lakosság 91,8%-a magyar, 8,2%-a ruszin anyanyelvűnek vallotta magát 2000-ben. A férfiak 6,6%-a, a nők 9,7%-a ruszin anyanyelvű. A falu 324 lakosából mindössze 27-en tartották magukat ruszin anyanyelvűnek. Közülük 26-an mindennap, egy személy csak ritkán használta anyanyelvét. Ez az eredmény kézzelfogható bizonyíték volt számomra arra, hogy a nemzetiségek körében végzett vizsgálat a bekövetkezett változások közepette sem lett könnyebb. Az eltelt évtizedeket, az emberek reakcióit nem lehet egy évtized alatt megváltoztatni. 11 Tamás K, 1999. \-2%.\ Kiss G.-Havassy G.-Barkó O., 1999. 1-38. 12 Tamás E, 1997. júl. 03. 1-2.