A Herman Ottó Múzeum évkönyve 47. (2008)

INTERETNIKUS KAPCSOLATOK ÉSZAKKELET-MAGYARORSZÁGON - Bődi Erzsébet: A néprajzi kutatások hatása a Derenkről kitelepített lengyelek identitására

valamint felelős a Derenk-Romfalu emlékhely jelenleg is formálódó sorsáért. Az intézmény az Országos Lengyel Kisebbségi Önkormányzattal (OLKÖ) felvállalta többek között Rémiás Tibor könyvsorozatának kiadását, a magyarországi lengyelség értékeinek nemzetközi ismertetését. Az Országos Lengyel Kisebbségi Önkormányzat (OLKÖ) legfontosabb sajtóorgánuma 1997-től a Polonia Wqgierska lengyel nyelvű kiadvány, amely némely cikkeit magyarul is közli. Igyekszik átfogó képet nyújtani a legfontosabb eseményekről. így országos hatású derenki történésekről, istvánmajori, andrástanyai rendezvényekről is olvashatnak a folyóirat lapjain. Elsősorban értelmiségieknek szóló havi folyóirat. Olvasatom szerint az érintettek közül eddig csak Poros Andrásné (szül. Stefán Jolán, volt istvánmajori lakos) írása jelent meg a Polonia Wegierska-ban. Egészen más jellegű tartalommal jelenik meg a Bem József Kulturális Egyesület lapja, a Glos Polonii, amelyben eddig alig esett szó a Borsod megyei lengyelekről. Derenk történetéről lengyel dokumentumfilm készült Derenk - niezapomniana polska wies (Derenk - az el nem felejtett lengyel falu) címmel. Rendezőjét a Polskié Ojczyzny 2006. (Lengyel hazák 2006) Multimédia Fesztiválon III. díjjal jutalmazták. Ezek mind olyan hírcsatornák, amelyek felkeltik az emberek érdeklődését Derenk és az onnan széttelepített lakosok iránt. Már a derenki búcsú kapcsán említést tettem a lakosok vallási életéről, a lengyel papok misézéséről. Az egyház és a vallási élet gyakorlása nagyon fontos szerepet tölt be az önazonosság kialakításában, a nemzeti kisebbséghez való tartozás megszilárdításában. A volt derenki lakosok bárhová is kerültek, jó katolikus jelzőt kaptak plébánosuktól. A szocialista munkásviszonyok közt fejlődő Sajószentpéteren a 80-as években is megjegyezték, hogy csak a derenki telepesek járnak rendszeresen templomba. Hitéletükhöz mindenhol ragaszkodtak. A templomi hitéletük a második világháború után már kizárólag magyar nyelvű volt. Anyanyelvükön apokrif jellegű népies vallási szövegfoszlányokat őriztek meg. Ezek közül néprajzi gyüjtőúton kettőt sikerült lejegyezni töredékeiben. Karácsonyra: 1. Kiedy jasna hwizda Z nieba wychodzila, Wtedy Paninka Maryja Sina porodzila. 1. Mikor fényes csillag Előjön az égről, Akkor már Szűz Mária Fiát világra hozta. 2. Jak ho prodzila, Krasnie Mu spiwala Cuczaj mily, sam sin boski Bo ja by barz spala. 2. Mihelyst világra hozta, Szépen énekelt Neki Aludjál kedves, isteni fiacskám Már én is nagyon aludnám. 3. 3. Poczekaj ze mamo Lem jedno hodinu, Várjál még anyácskám Csak egy órácskát, Hogy eljussak az édenbe Dunnádat idehoznám. Pokla pojdiem az do rajn Po waszu perinu.