A Herman Ottó Múzeum évkönyve 47. (2008)

INTERETNIKUS KAPCSOLATOK ÉSZAKKELET-MAGYARORSZÁGON - Orosz György: Magyarok, szlovákok, ruszinok, szászok, románok, zsidók a hajdanvolt közös hazában (Nemzetiségcsúfolók)

költözésű jobbágyok voltak. Arról viszont nem szól a fáma, hogy ezek az időben távoli őseink magyarok voltak-e vagy ruszinok, vagy talán elruszinosodott, majd újra visszamagyarosodott magyarok. Ruszin ősökről Révaranyos lakosai még a ködbe vesző emlékezés szintjén sem tudnak. Rátaláltam viszont egy ruszin nyelvű „dokumentumra", amely számomra nagy lelki értékkel bír. Apai nagybátyám, Orosz Mihály (1921, Révaranyos - f 1945) hagyatékából eljutott hozzám egy notesz. Ebben nóták, bölcs mondások vannak a megsárgult lapokra feljegyezve, de Sírfeliratok régi magyar temetőben címmel van néhány teleírt oldal, amelyeken versbe szedve humoros gondolatok vannak megfogalmazva az emberek halálának különböző okairól; összesen tizennyolc sírfelirat, amelyeket 2006-ban közzétettem A megidézett múlt című írásomban.

42 Ezek az országszerte elterjedt „nevető fejfák"-sírfeliratok folklórmüfajhoz tartoznak.

43 A Révaranyoson hajdan élt ruszinok emlékére közlök három „ruszin nyelvű", egy-egy versszakos keresztény éneket, amelyeket Mihály bátyám jegyzett fel a noteszába. A szövegek fonetikusan, „magyarosan" vannak lejegyezve, hallás után vagy valahonnan átmásolva, s az elhallás és a szövegromlás számos jelét mutatják. Káprály Mihály, a Nyíregyházi Főiskola Ukrán és Ruszin Filológiai Tanszékének anyanyelvi lektora, ha nem is teljes bizonyossággal, az énekszövegeket Borsod megyei „magyar ruszin" nyelvűnek tartja. Magyarország tudós ruszinológusai biztosan örömüket lelik majd a közölt szövegekben és remélhetőleg rekonstruálják ezek helyes nyelvi ősállapotát. Orosz nyelvtudásomnak és Kárpáti László szíves segítségének köszönhetően, aki az ortodox keresztény kultúra kiváló szakértője, megállapítható, hogy ezek az énekszövegek nem vallásos népénekek, hanem liturgikus énekek: I. „Triszágion", azaz a „Háromszorszent"; II. „Velünk az Isten, / értsétek meg nemzetek" (Izaiás próféta éneke az Ószövetségben); III. „A te születésed, Krisztus, Istenünk" (karácsonyi tropár, 4. hang). íme a „ruszin nyelvű" keresztény énekek: I. II. Szjáti Boha / szjati bog / Sznámi Boha / rázomit(e?) szjáti Bozse szjáti krepki jázicc / ipa kaszjáti / ját bozsemáj / pakasz námi Boh. III. Razsde szatvare Kriszte bozsemaj / vamílászú ímalit vojá voje maja / zsetná úsztebí / úslíszína szjáti haszpadi/ Lejegyezte: Orosz Mihály (görög katolikus) Révaranyos, 1941. XII. 25-én Révaranyos, 1941. december 25. - karácsony szentestéje. Szerte Európában véres háborúk dúltak. A következő helyzetkép tárul elénk. A kántálok, csillagosok és betlehemesek egymás kezébe adták a kilincset. Mihály bátyám éppen ekkor jegyezte fel a noteszába a fenti liturgikus énekeket, amelyek közül a második és a harmadik karácsonyi ének. Apai nagymamám, Orosz Mihályné szül. Erdei Mária (1899, Fábiánháza - t 1967) 42 Orosz Gy, 2006/c. 46-^9. 43 Hoppal M, 1990. 96.