A Herman Ottó Múzeum évkönyve 47. (2008)

INTERETNIKUS KAPCSOLATOK ÉSZAKKELET-MAGYARORSZÁGON - Bodnár Mónika: Torna megye görög katolikus falvainak néprajzi képéhez

szülőfalujukat, néhány évvel később már arról tudósít, hogy a falu a kerületi nemzeti bizottság döntése következtében a hálásra ítéltetett falvak listájára került, erre hivatkozva betiltották az építkezéseket, a lakosság kénytelen elvándorolni. A céltelepülések főleg Stósz, Alsómecendzéf, Aj, Torna, majd később Kassa. A nagyfokú elvándorlást később munkahelyhiánnyal magyarázza a krónikás, bár azzal korábban sem bővelkedett a falu. A lakosság zöme megélhetését messzi idegenben kereste, főleg Csehországban, ahová a férfiak erdei munkára, a lányok pedig általában hotelszolgáknak szegődtek, s csak évente négy-öt alkalommal jöttek haza, főleg nagyobb ünnepekre, mint a karácsony, húsvét, s nagyobb munkákra, mint a szénagyüjtés és krumpliszedés. A nagyfokú munkamigráció csak 1968 után szűnt meg, amikor lehetőségük nyílott a környék új üzemeiben - Tornán és Szepsiben - munkát vállalni.

24 A falucskaiak jó kapcsolatban voltak és vannak a környező települések lakóival. Tudatában vannak másságuknak, valamint annak is, hogy a közeli Horvátiban is görög katolikusok élnek, csak ők magyarok. Legtöbbször a papjuk is közös (bár most éppen nem), csak míg ott magyarul, itt szlovákul prédikál, miközben a liturgiát ószláv nyelven végzi. Különösen jó kapcsolatuk van az áji magyarokkal. Már csak azért is fontos ez a jó viszony, mivel Falucskáról sokan lehúzódtak Ájba, s ez nemcsak az utóbbi évekre jellemző. Falucska kétségkívül a vidék legelzártabb települése volt, és napjainkban is annak mondható, ahová autóbuszjárat is csak 1974 óta létezik. Ezzel is magyarázható, hogy szinte napjainkig megőrizte néprajzi sajátosságainak egy részét. Például az öregek még ma is viseletben járnak. A kivetkőzés ugyan lassan megindult az 1950-es években az akkori fiataloknál, ezt a jelenséget a krónikás az életszínvonal emelkedésével magyarázta. Érdekes módon a Csehországban dolgozó lányok idegenben megtartották viseletüket, csak azután vetkőztek ki, miután férjhez mentek, s hazajöttek.

25 A történeti Torna megye másik görög katolikus faluja Horváti, mely egy domboldalra települt, s Tornától délnyugati irányba, a hídvégardói határátkelőhely közelében fekszik. A Szapolyaiak birtoklásától számítva, tehát 1477-től ez a falu is a tornai uradalomhoz tartozott.

26 Sárközy Sebestyén szerint a 16. század végén vagy a 17. század folyamán elpusztulhatott, mivel Vályi szerint lakóit a Keglevichek telepítették a 18. században.

27 Bél Mátyás szerint a 17. században létesítették itt a Keglevichek az oroszoknak egy telepét. Bél nem nyilatkozik túlságosan dicsérőleg sem a település gazdasági hasznáról, sem telepeseiről. Mint írja: az egyik oldalról tölgyes erdő, a másikról pedig gabonatermő mező övezi. Mindkettőnek kevés a haszna: ahhoz a fajta igénytelen paraszti élethez azonban, amelyet a ruténok szokásuk szerint élnek, valamiképpen elegendő.

2

* Az elnéptelenedés és újratelepítés időpontja pontosan nem ismert. 1696-ban 12, 1715-ben 6 jobbágycsaládot, 1720-ban 25 (más forrás szerint 3) háztartást írtak össze.

29 A település egyházi irattárában fellelhető régi krónika bevezető részében a következők olvashatók: Tekintve elnevezését, Horváti kétség kívül , hogy első lakói horvátok vagyis Croátok voltak, kik a 14-ik vagy 15-ik század elején gróf Keglevich által, ki 24 Bodnár M., 2002. 35. 25 Bodnár M, 2002. 35-36. 26 Sárközy S., 2006. 46. 27 Sárközy S.. 2006. 47. 28 BélM., 2002. 78-79. 29 VSOS 2, 320.; Bodnár M, 2002. 39.; Sárközy i. m. 47.; Kertész J.-Fóris A.-Follajtár E, 1939. 211.