A Herman Ottó Múzeum évkönyve 47. (2008)

INTERETNIKUS KAPCSOLATOK ÉSZAKKELET-MAGYARORSZÁGON - Bodnár Mónika: Torna megye görög katolikus falvainak néprajzi képéhez

maga is horvát volt, Horvátországból, vagyis Croátiából ide telepítettek, s mostanáig is ez uradalom pártfogása alatt, mint volt jobbágyai élnek, horvátiaknak neveztetnek. Hogy vallásra s szertartásra nézve eleitől fogva görög katolikusok voltak, kétségtelen, annál inkább, minthogy már 1648-ban Parthenius Péter munkácsi püspök által említettnek, ki is azokat a többi Torna- és Gömör megyei görög kath. hívekkel az esztergomi prímás joghatósága alá helyezte - s itt Balugyánszki András szláv nyelvű egyháztörténeti művére hivatkozik.

30 Majd így folytatja: Az óta a horvátiak s azok egyházi ügyeiről vagy lelkészeiről egész 1746-ig, tehát egy századon át semmit sem lehet tudni; a nevezett évben Olsavszi Emanuel munkácsi püspök Munkácson hittani iskolát alakítván oda tanárnak Csirszki György végzett növendék papot, ki Budán végezta a theológiai tudományokat, kinevezte. Ezen Csirszki György pedig Torna megyei Horváti parochusnak fia volt. 1747ben diakónussá szenteltetvén, mint Hlyen Munkácson az erkölcstant tanította.^ A krónika adatai akkor is figyelmet érdemelnek, ha tudjuk, hogy tévedések is vannak benne, pl. az, hogy a 14-15. században nem Keglevich-birtok volt Horváti.

32 Az egyházközség krónikájából az is kiderül, hogy 1754-ben iktatták be Ternyei Mihály görög katolikus parókust (aki az egyházi krónikás feltételezése szerint Csirszki György atyjának lehetett az utódja), s az ő idejében, 1761-1765 között épült a ma is fennálló kőtemplom, amit-mivel akkoriban Horváti az esztergomi prímás joghatósága alá tartozott, Zillavi András szilasi latin szertartású plébános, tornai alesperes szentelt fel.

33 A templom 1801-ben és 1892-ben felújításra került.

34 1907-ben, Mihalics Gábor parókussága idején ismét kívülröl-belülről felújították a templomot. A munkálatokat Bakacsy István és Bakacsy Pál szepsi kőművesek, Ádám Gyula rozsnyói templomfestő végezték. Ekkor került sor a teljes belső berendezés cseréjére is. Az ikonosztázt, oltárt, zsertevnyiket és a szószéket Hvozdovocs Géza kurimai szobrász és fafaragó készítette. A 18. századból származó régi ikonosztáziont a budapesti Magyar Nemzeti Múzeumnak adták el, hogy ezzel is enyhítsék a kiadásokat.

35 A Ternyei Mihály által írott, mára már föl nem lelhető, csupán egy késői utód által hivatkozott inventáriumból tudjuk, hogy a faluban Ternyei korát megelőzően is volt templom, igaz, ez csak patics és sövényből összetákolt régi szegény kis templomocska volt. Egy másik forrás szerint is a ma is fennálló kőtemplom előtt már volt temploma, fatemploma a falunak, ami már 1648-ban is létezett.

36 Egy következő adat szerint a 14. századból a térségből három egyház említhető, melyek mellett plebánusi iskolák léteztek, s itt két római katolikus mellett a horváti görög katolikust említi.

37 Ezek az adatok teljesen ellentmondanak Paládi-Kovács Attila állításának, ő ugyanis a horváti görög katolikusok telepítését az 1730 utáni évekre teszi. 30 Isztorija Cerkiv nasz. t. III. sztr. 322. 31 Isztorcseszkije cserti Ugrirusszkie Joann Gulitkovics, tyetragy III. str. 228. 32 A birtokosokra való utalásokat lásd: Sárközy i. m. 45-47. 33 Egyháztörténeti krónika a helyi egyházi levéltárban. Bodnár i. m. 40. 34 Centhon 1.-Szentiványi Gy. 1939. 105. 35 Mihalics Gábor 1907 augusztusában ajánlotta fel a Magyar Nemzeti Múzeumnak megvételre az ikonosztázt. Hosszas levelezés után (Magyar Nemzeti Múzeum Középkori Osztály Levelezési naplója: 1907/456, 518, 748, 749,750, 1908/20, 47,84, 105, 106, 160, 163) 1908. március 4-én került be a Múzeumba, még abban az évben a 341. lapon 21. folyószám alatt be is leltározták. 1915. február 19-i bejegyzés szerint a tárgyat letétképpen átküldték a Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztályába. (Lásd a Magyar Nemzeti Múzeum 1902-1915. évi Levelezési naplóját, valamint a 1908. évi leltárkönyvét.) 36 Borovszky S.-Sziklay J., szerk., 1896. 306., 148. 37 Borovszky S.-Sziklay J., szerk., 1896. 396.