A Herman Ottó Múzeum évkönyve 47. (2008)

KÖZLEMÉNYEK - Kozlova, Olga-Viga Gyula: Negyed évszázada együtt (A Vologdai Múzeum és a Herman Ottó Múzeum együttműködésének történetéből)

Az elmúlt öt évben a Vologdai Múzeum bővítette kapacitásait. Új fiókintézmények épültek: „Irodalom. Művészet. 20. század", „Vologdai száműzetés". Elkezdődött a Vologdai Csipkemúzeum építése, amely e hagyományos vologdai mesterség történelmét és jelenkori fejlődését fogja bemutatni. A miskolci múzeum egyik alapvető része a régészeti gyűjtemény. A magyarországi ősemberkutatás a világhírű Avas és Bükk középső paleolit leleteinek gyűjtésével kezdődött. Napjainkban is ez a leletanyag és a korszak tudományos kutatása jellemzi a múzeum arculatát. A megye földrajzi helyzete miatt főleg a folyóvölgyekben találhatók gazdag régészeti leletek: különösen jelentősek a réz- és bronzkori leletek. Az 1990-es években egy új korszak kezdődött el a régészet történetében: a nagy tőkeberuházások - utak, csővezetékek stb. építése során megvalósuló előzetes ásatások kora. Mindez új követelményeket támasztott a gyűjteményekkel szemben: egy új épület készült a régészeti gyűjtemény részére, illetve növelték a munkatársak létszámát. A Vologdai Múzeum minden munkatársa, aki ellátogatott a miskolci múzeumba, megemlíti a városi hatóságok és kulturális vezetők részéről tapasztalt segítőkészséget és a múzeum régészeti kutatásainak nyújtott konkrét segítséget. Senki nem jogosult építési munkálatok elkezdésére addig, amíg a régészek el nem végzik a terület vizsgálatát. A Vologdai Múzeum gyűjteményei közt szintén jelentős részt képviselnek a régészeti tárgyak (több mint 136 ezer leltári egység). Minden évben régészeti expedíció indul a Veksza folyó torkolatához, ahol a régészek feltételezése szerint a 9-10. században egy régi város volt. Érdekes, hogy régióink történelmének közös gyökerei vannak, éspedig finn-ugor gyökerei. Talán ez a tény magyarázza az egymás iránt tanúsított érdeklődést. A Herman Ottó Múzeum néprajzkutatása a matyó és a palóc népművészet ismert tárgyainak gyűjtésével indult és ez alapozta meg a múzeum néprajzi gyűjteményét. A 19. század végén, illetve a 20. század elején az egész világon a matyó népcsoport művészetével azonosították a magyar népművészetet, népi hagyományt. A múzeum 2005-ben költözött egy új, modern épületbe. A Vologdai Múzeum néprajzi gyűjteménye keletkezésének meghatározó jellegzetessége, hogy azt a Vologdai terület különböző járásaiba indított történeti-néprajzi expedíciók gyűjtötték. Ezekben az expedíciókban a történeti osztály, a művészeti osztály munkatársainak tucatjai, illetve a Vologdai Területi Építészeti és Néprajzi Múzeum munkatársai vettek részt. A történeti-néprajzi expedíciók jelentik az orosz múzeumok munkájának sajátosságát, a magyar kollegák gyakorlatában nincs ilyen tevékenység. Magas színvonalú múzeumaink tudományos kutatómunkája. Jelenleg a magyar muzeológusoknak lehetőségük van kiállítási katalógusok, illetve tematikus monográfiák kiadására. Függetlenül attól, hogy ki melyik osztályon dolgozik, a miskolci múzeum összes tudományos munkatársa köteles kutatómunkát folytatni a múzeumi tevékenység valamely területén. Számos munkatársnak nem csak a múzeumi kiadványokban jelennek meg rendszeresen publikációi, hanem a szakmája szerinti hazai, illetve külföldi kiadványokban is. Napjainkban a múzeumok a látogatottság növelésének feladatával szembesülnek, a magyar múzeumi szakemberek véleménye szerint a feladat megoldása abban rejlik, hogy a múzeum egy érdekes és megbízható barát legyen (a látogatók részére). Ezzel kapcsolatban bővült a Herman Ottó Múzeum oktatási és közönségkapcsolati osztálya. A Vologdai Múzeum tárlatvezetési és ismeretterjesztési osztályán 9 szakember dolgozik, többek közt egy módszertani szakember és egy közönségkapcsolati szakember. Tervszerű