A Herman Ottó Múzeum évkönyve 47. (2008)

KÖZLEMÉNYEK - Kozlova, Olga-Viga Gyula: Negyed évszázada együtt (A Vologdai Múzeum és a Herman Ottó Múzeum együttműködésének történetéből)

és módszeres munka folyik a látogatók „vonzására". Húsz évvel ezelőtt, az ország gazdaságában végbe menő kedvezőtlen folyamatoknak „köszönhetően" a múzeum kényszerűségből főleg a helyi lakossággal foglalkozott. Annak ellenére, hogy állandóan növekszik az ország történelme és kultúrája iránti érdeklődés, illetve növekednek az orosz emberek lehetőségei, az ország más régióiból érkező, szervezett turistacsoportok nem olyan gyakran látogatnak el városunkba, mint azt mi szeretnénk. A látogatók vonzására különféle programokat szervezünk és különböző bérletkonstrukciókat alkalmazunk, melyek figyelembe veszik a hallgatóság korosztálybeli sajátosságait. Ez pozitív eredményeket hoz. Az elmúlt tíz évben stabil a múzeum látogatottsága: 200 ezer fő. Konkrétan 2007-ben: 236 ezer látogató (miközben a városnak 300 ezer lakosa van). Oroszországban 2008-cat a „Család évének" nyilvánították, ezért ebben az évben nagy hangsúlyt kapnak a család megerősítésére irányuló rendezvények: a „Család születése" ünnep, „Családi ünnepek a múzeumban", „Családi emléktárgy - múzeumi érték" stb. A múzeumokban folyó alaptevékenységek egyike a kiállítások szervezése és megvalósítása. A Herman Ottó Múzeumban évente 60-70 kiállítás kerül megrendezésre, a Vologdai Múzeumban átlagosan 40. Ez túlságosan sok, ezt nem igazolja a látogatottsági statisztika sem, de pályázati támogatás elsősorban az ilyen célokra érkezik. A fő nehézség a kiállítási területek hiánya. Mint ismeretes, az orosz múzeumok többsége a teljes gyűjteményének csupán 6-12 százaléka kiállítását engedheti meg magának. A kiállításokhoz meghívók, néha kisebb ismertetők készülnek. Mind ritkábban van arra lehetőség, hogy plakátok készüljenek a kiállításhoz. Annak ellenére, hogy a meghívókon és a sajtóközleményeken kívül az internet is segít a kiállításokról és a rendezvényekről szóló információk terjesztésében, az elmúlt években nem növekedett jelentős mértékben az intézmények látogatottsága. A múzeumok költségvetése nem biztosít lehetőséget komolyabb hirdetési tevékenységre. 2007-ben Borsod-Abaúj-Zemplén megye múzeumainak 136 ezer látogatója volt. Mint Vologdában is, változó a fiókintézmények látogatottsága. Múzeumi pedagógus dolgozik a miskolci múzeumban, mivel a látogatók közt sok a gyerek. Az osztályon külön szakember foglalkozik a nyugdíjasokkal. Különös figyelmet szentelnek annak, hogy a helyi lakosok (iskolások, egyetemisták) körében kialakuljon egy olyan réteg, amely érdeklődik a történelem és a kultúra iránt, és rendszeresen visszatér a kiállításokra és rendezvényekre. Határozottan állítható, hogy a múzeumok közművelődési szerepe válaszút elé érkezett. E szerep tisztázására a magyar muzeológusok is új megoldásokat keresnek. Csak reménykedhetünk abban, hogy az új nemzedékeknek a kulturális örökség iránt tanúsított érdeklődése megerősíti a múzeumok kulturális szerepét is. E cél eléréséhez nekünk is sokat kell tennünk. A múlt század 50-es éveitől kezdve vált rendszeressé a múzeumok kiadói tevékenysége. Kisebb cikkek 1955-ös kiadásával kezdődött el a Herman Ottó Múzeum Közleményeinek rendszeres megjelenése, amelyek 1994-ig külön kötetben jelentek meg (26 kötet). 1957-től jelenik meg a Herman Ottó Múzeum Évkönyve, amelyből eddig már 47 kötet látott napvilágot. A kiadványban nemcsak a miskolci múzeum munkatársai kutatásairól szóló cikkek jelennek meg, hanem a régió muzeológusainak eredményei, illetve más országokban tevékenykedő kollegák, beleértve a Vologdai Múzeum munkatársai által írt tudományos cikkek. A rendszeres kiadványok mellett kisebb, ismeretterjesztő kiadványok jelennek meg a régió történelméről és néprajzáról, valamint kiadják a Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei című sorozatot. Sajnos egyelőre a