A Herman Ottó Múzeum évkönyve 47. (2008)

KÖZLEMÉNYEK - Balázs Géza: Az abszurd a népköltészetben

A 17. század második feléből, az 1670-es évekből származik az a nonszensz, logikai és nyelvi lehetetlenséget őrző vers, amelyet pontosan megérteni aligha lehet (nyilván ez is a célja). A jelentést elhomályosítja a régi, ismeretlen szavak használata, a nyelvtani szabályok olykori fölrúgása és az alapvető képtelenség (paradoxon). Ám ebben is fölbukkan a szúnyogháj, no meg a tetübőrből csinált kesztyű és még sokféle furcsaság, föltehetőleg nem társadalomkritikaként, mint az előzőekben, hanem puszta szórakoztatásként (jelentéstani, „posztmodern" játékként): Az vénasszony borjut őriz, mind elszalasztgatja, Ice széna, nyaláb szerdék,

7 korpa harisnya Szőr furkó, daróc kalán, vászon cipellő, Az apád is, varga mester, lóbőr gerezna Sós túró, sótalan málé, lapos kislice,

8 Hő szoba, meleg szoba, végig kinyitva Az sátornak az udvarán nagy rakás fája, Száraz helyen víz fenekén kit szerzett vala. Ökör ikra, rák faggyú, lónak bőgése, Az szép fejér vak bolhának nagy prüsszentése, Az embernek tetübőrből csinált kesztyűé, Vaj ki meleg, ha az tűzhöz ülhet ő véle. Égettborban

9 az fokhagymát olajjal öszve, Szúnyog haját velejével öszveszerezve, Prücsök talpát, kégyó máját hátra nem vetve, Prücsök tenyerét kecskebakkal öszveszerezve. Az abszurd megtalálható még sok további szövegtípusban, pl. hazugságmesékben, anekdotákban, sokféle aprómüfajban, pl. a gyermekfolklór halandzsáiban, a táncszókban: Adjatok egy szalmaszálat, Hadd fúvóm föl ezt a házat Különösen érdekes, tréfás a nyelvi formákat (szavakat) a rím kedvéért széttagoló eljárás: Kicsi nekem ez a csűr, Kirepülök mind a fűrjmadár! 7 aludttej 8 keszii (< német Kessel), üst 9 égetett szesz, pálinkaféleség; a versben említett égettbor + fokhagyma keveréket a népi gyógymód egyik receptjének vélem. B. G.