A Herman Ottó Múzeum évkönyve 47. (2008)

KÖZLEMÉNYEK - Siska József: Bodrogközi vasutak

A kisvasút Gróf Mailáth József szorgalmas közbenjárásának köszönheti születését. Összefogott a Bodrogköz többi nagybirtokosával, báró 'Sennyey Pállal Bélyből, báró 'Sennyey Lajossal Pácinból, a Leleszi Prépostsággal és a Sárospataki Református Kollégiummal. 1905-ben alakították meg 'Sennyey Miklós cigándi nagybirtokos vezetésével a kisvasút megépítését kezdeményező bizottságot. A kereskedelmi miniszterhez felterjesztett kérelmüket 1906-ban és 1907-ben megismételték. A hatóságok akkor sem kapkodták el a dolgot, mert a születéshez hosszú, a romboláshoz minden korban rövid időre van szükség. Végül 1912. augusztus 3-án megszületett az engedély a Bodrogközi Gazdasági Vasút létesítésére. Az építés még az éven elindult. Egy év elteltével, 1913. augusztus 13-án már átadták a Királyhelmec-Cigánd közötti szakaszt, majd 1914. január 15-én a Cigánd-Sárospatak és az Elágazás-Kenézlő került sorra. Királyhelmecen, a település északi részében, az Ágcsernyő-Sátoraljaújhely út mellett alakították ki a végállomást. Perbenyik, Dobra, Dámóc, Zemplénagárd, Őrhegy, Monyha, Ricse, Budahomok, Cigánd, Erzsébetmajor, Határszél, Tiszacsermely, Józsefmajor, Tiszakarád, Györgytarló, Szophomok, Dorkó, Rózsás, Elágazás, Bodroghalász helységeken jutott el a hivatalosan Sárospatak-Átrakónak nevezett kisállomásra. Az Elágazástól a Tisza felé tartó szakasz Vilma-tanyát, Visst, Kenézlőt érintve érte el a folyó partját. Ipari kiágazása a Bodroghalászon üzemelő kőbányához vezetett, akárcsak a nagyvasút szárnyvonalai. A trianoni területrablás miatt Királyhelmec és Zemplénagárd között megszűnt a közlekedés. Az utóbbi helyen hurokvágányt építettek ki, itt fordult meg a mozdony. Több szakaszban és időpontban, 1924 és 1927 között adták át a Sárospatak-Átrakó és Pálháza közötti Hegyközi Kisvasutat. így kialakult az összeköttetés Zemplén megye két, domborzatilag és gazdaságilag különböző része között. A Tisza túloldalán már 1910. január 22-től üzemelt a Nyíregyházától induló kisvasút. 1930. október 22-re készült el a Kenézlő és Balsa közötti hídon átvezető szakasz. így Szabolcs megye székhelyére is közvetlenül juthattak el a patakiak, újhelyiek, hegyköziek és bodrogzugiak. A többi bodrogközinek Elágazás állomáson kellett átszállni. A második világháború befejezése vetett véget ennek a lehetőségnek. A németek az összekötő hidat felrobbantották." A kisvonat nyilván jóval óvatosabban, hosszabb menetidővel közlekedett, mint a nagyvonat. Ez a személyszállításnál okozott némi gondot, de a legnagyobb hófúvásban is folyamatosan járhatott, hiszen a mozdonyra tett hóeke megtisztította a pályát. A teherszállításnál hasznot hajtott, mert nagy mennyiségű árut tudott továbbítani. A szállítási költséget viszont növelte az átrakodás Sárospatakon a normál nyomközü vonatra. 1945 után kijavították a pálya és a felvételi épületek kárait. Utána nem sokat törődtek vele, csak a biztonságos közlekedéshez feltétlenül szükséges karbantartásokat végezték el, amelyet vasutasberkekben egyszerűsített korszerűsítésnek neveztek. A teheráru-forgalom nagy része a helyben termett gabonaféle, kukorica, cukorrépa volt. Minden állomáson rakodódepót képeztek ki, ahová a vonallal nem érintett községek is hordhatták termeivényeiket. A Futura Rt. például már az első világháború után kiépítette a kisvasút közelében a gabonafelvásárló tárházait. Mailáth József gróf a monyhai, a Leleszi Prépostság és a tiszacsermelyi vasútállomás mellett szeszgyárat üzemeltetett. 11 Halas Gy., 1994. 10-16.