A Herman Ottó Múzeum évkönyve 47. (2008)

KÖZLEMÉNYEK - Somogyi Gábor: A svájci Bergell-völgyi cukrászkultúra miskolci meghonosítói

Ezek után térjünk vissza a svájci cukrászok miskolci történetéhez. Silvestri Jakab a Széchenyi u. 5-ben folytatta a cukrászda üzemeltetését. A szép biedermeier berendezést valószínűleg Jost mester készíttette 1828-ban.

12 „Az üzlethelyiség pultja és üveges szekrényei - a budavári Russwurm cukrászda és a budai vízivárosi Fő utcai volt Friedl cukrászda klasszicizáló üzleti berendezése mellett - mint a három legrégebbi magyarországi cukrászati berendezés egyikének bútorai maradtak meg. A pult előlapjának és az üveges szekrények ajtajainak hullámos, lágy belső keretvonalával, a szekrények pártázatos felső díszítésükkel a táblabíró világ vidéki bútorművességének értékes reprezentánsai. Készítőjüket nem ismerjük. A cukrászda berendezését a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum 1975-ben megnyílt kiállításán kiállította. "

13 Silvestri mester munkájáról, üzletviteléről 1833-1869 között olaszul írt naplót vezetett.

14 A múlt század első évtizedeinek tanúja, Henszelmann Aladár jelzett írása szerint e 12 A cukrászdát 1971. október l-jén végleg bezárták. Az épületet 1971. november 25-én felrobbantották, szanálták. Berendezéseit a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumba szállították. L. Rózsa M. i. m. 256. 13 Rózsa Miklós i. m. 256—257. 14 E naplóból Henszelmann Aladár publikált „Miskolci biedermeier" címen a Reggeli Hírlapban 1934. febr. 25-től. A napló vagy üzleti évkönyv eredeti címe: „Libro dell'Entrata della Bottega" volt.