A Herman Ottó Múzeum évkönyve 47. (2008)

Veres János: Régészeti adatok egy Hernád-völgyi szkíta kori településobjektum elemzése kapcsán

1. Fekete, vörös törésfelületü, egyfülü bögrék; 2. Fényezett felületű, behúzott perenni tálak; 3. Korongolt, szürke szkíta tálak: 4. Magas líllü. bikónikus bögrék; 5. Kihajló peremű, gömbös testű csuprok; 6. Szűkülő nyakú, enyhén bikónikus csuprok; 7. Fekete, vörös törésfelületü, kihajló peremű töredékek; 8 Nagy méretű, fekete, vörös törésfelületü hombárok. 4. kép. A korongolt edények aránya Hernádvécse 3-as lelőhely S3 objektumában elsősorban a Kyatice-kultúra elemeinek tulajdoníthatunk nagy szerepet, melynek keleti típusokkal történő kombinálása ill. továbbgondolása már a kora vaskortól új típusok megjelenését eredményezte. Az Alföld szkíta jellegű temetői kapcsán azonban meg kell jegyeznünk, hogy fenti díszítéselemek vizsgálata a szkíta kori leletanyagon belül a kulturális kapcsolatok körvonalazásán túl nem bír különösebb keltező értékkel (KEMENCZEI 2000, 47; 2001, 34). A lelőhely korongolatlan típusainak datálása kapcsán azonban kiemelkedő jelentőséggel bír a plasztikus vagy fordított szem alakú bepecsételéssel tagolt patkódísz alkalmazása a leletanyag három, formailag azonos típusú kerámiáján (III. tábla)! A markáns, plasztikus kialakítású patkódíszítés elsősorban Északkelet-Magyarország erős helyi hagyományokat is reprezentáló La Téne korú temetőinek anyagában tűnik fel. Kistokaj-Kültelek (B. HELLEBRANDT 1999, 264, Pl. LXXIV, 1.) vagy BodroghalomMedvetanya (B. HELLEBRANDT 1999, 254, Pl. LXIV 1, 6.) mellett megtalálható ukrajnai és nyugat-romániai temetők anyagában is (összefoglalóan lásd. B. HELLEBRANDT 1999, 195). Az a tény, hogy a keleti hatású patkó alakú díszítés a helyi késő bronzkori továbbélést tükröző fordított szem alakú elemmel tagolva jelenik meg (III. tábla, 1-2.), azt mutatja, hogy a helyi hagyományok még tartósan továbbéltek a középső vaskor második szakaszában is. A fenti elsősorban LTB

2-C, korra datálható kihajló peremű urnákhoz köthető patkódíszítéssel szemben, a hernádvécsei településen behúzott peremű, hordószerű edények nyakán jelenik meg a plasztikus díszítés. Megfigyelhető, hogy lelőhelyünkön a La Téne kori darabokkal ellentétben kevésbé zárt ívben lehajlóak (III. tábla, 2-3.), s egy esetben már-már derékszögben törik a plasztikus borda íve (III. tábla, 1.). Szkíta kori edényeken szintén gyakori az ívben meghajtott plasztikus, tagolt bütyökdíszítés,

5 azonban a hernádvécsei darabok esetében szembetűnő a díszítésmód szándékos hangsúlyozása. A hernádvécsei patkódíszes darabok kezdetlegesebb kialakítása mögött felismerhető még 5 Hasonló jelenség és a kerámia díszített elemeinek fent említett kombinálása megfigyelhető SajópetriHosszú-dülő helyi, szkíta eredetű kerámiáinak esetéhen is (lásd SZABÓ-CZAJLIK 2007 Pl. LI, 3.).