A Herman Ottó Múzeum évkönyve 47. (2008)

KÖZLEMÉNYEK - Baron Ludwig Döry: Hat kályhacsempetípus vándorlása nyugatról keletre (16-17. század)

a típus elterjedését anélkül, hogy bármiféle döntő szerepet játszottak volna. Itt szakasz­ról szó sem lehet. Szakaszról igenis lehet szó - 4. - esetben, hiszen a típus szülővárosa messze fekszik Svájctól. Megkérdőjelezzük a habánok viszonyát ehhez a - 4. - típushoz: Morvaországban, a nyugati megyékben és ugyanúgy Sárospatak vonzáskörében eddig ismeretlen maradt, csak egy töredék került napvilágra Bunta Magda ásatásából. 134 Mert a kolozsvári múzeum 1617, 1618 és 1620-ra keltezett darabjai még a habánok 1620-2l-es betelepítése előtt készültek. Vajon kitől származnak? Elképzelhető, hogy a habánok a-4. ­típust csak Erdélyben ismerték meg? Datált darabok ezen típusból mind fiatalabbak, mint „1606". Egyértelműen szakaszról van szó - 5 és 6-nál -, terjesztői a habánok voltak. Tisztázni kell még a kronológiát: 1. típus. Nincs kézzel fogható támpont. 2. típus. Az 1660. zürichi dátum nem sokat segít. Az óriási ásatási anyag nem nyújt semmiféle támpontot a kor meghatározásához. Szerencsére egy dúccsoport és egy álló kályha kisegítenek a dilemmából. A mi 2-es képünk mustrájának egy gazdagabb példánya a donawörthi múzeumban 1612-ből van jelezve (ltsz. 13). Mint egyöntetű csoport hozzá­tartozik egy további négyzet (ltsz. 12) és két vízszintes téglalap, közepükön kis hegyen álló négyzet (ltsz. 7 és 15), valamennyi 1612-ből. Ltsz. 15. ismétlődik a Schweizerisches Landesmuseum Zürich példányában 135 és a winterthuri „Haus zum Balusterbaum", Markt 68 kályhájának ülőkéjén 1610-ből. 136 Egy további, ltsz. 15-nek megfelelő csempét őriz a Sommerhuber-gyüjtemény Steyerben, hozzá tartozik egy példány a donauwörthi ltsz. 12-es dúc után. Stílusa szerint ide kell besorolni egy vízszintes téglalapot két medailonnal 137 1607-ből az elggi kastély (Kt. Zürich) lovagterméből, 138 viszont a későbbi gyártmány, a klingenaui kályha 1676-ból 139 is a dúcok hosszan tartó alkalmazására utal. Tirolra nézve számunkra az 1627-es dátum szintén igazol az innsbrucki kályhás Philipp Gantner kály­háján a kühtai „landesfúrtliche Landsitz"-ban. 140 3. típus. Óriási elterjedése ellenére, datált kályhát ezen mustrával csak kivételesen találunk, mint a kék-zöld mázast Neumelansban/Taufers 1614-bőL 141 A habánok szerepét lásd 5-nél. 4. típus. Ezen típusnál bővelkedünk korban meghatározott darabokkal (1617, 18, 20, 39, 50, 61), mégsem tudjuk pontosan, mikor született ez meg. Nem hiába próbáltuk a salzburgi múzeum judhofi kályhájának adatait tisztázni (1. jegyzet 34), végül is „1606"­ban állapodtunk meg. Ez az időpont lehetséges. 5. típus. 1500 és 1600 közt száz év áll rendelkezésünkre e csempetípus keletkezését keresni, de hogy ez mikor történt meg ezen korhatárokon belül, nyílt kérdés marad. Sokat töprengtek a cseh régészek a kifutó gótika időmeghatározásán, de szűkebb határokat nem 134 Bunta, p. 45. Ide tartoznak-e az elvinci darabok Marcu, Cahle, Calile Martinuzzi 3/150a-b, t. 167/150°-b(?). 135 Fotó 14184. 136 Most Heimatmuseum Lindengut Winterthur (B, Nr. 21). 137 Női fej fejkendővel, férfifej. 138 Die Kunstdenkmäler des Kantons Zürich 7, Der Bezirk Winterthur südlicher Teil. Basel 1986. p. 368. fig. 451; B, Nr. 4; Fotó Hochbauamt des Kantons Zürich. 139 Gewerbemuseum Basel (Frei, p. 105, fig. 22). 140 Franz Colleselli, Nachrichten über die Innsbrucker Hafnerfamilia Gantner. In: Tiroler Heimatblätter 29, füzet 10/12, 1954. p. 106-07, fig. 1; Ringler, p. 52. als 1618(sic), fig. 72. 141 Ringler, p. 53, jegyzet 161, fig. 70. Magasság 3,51 m.

Next

/
Thumbnails
Contents