A Herman Ottó Múzeum évkönyve 47. (2008)
Veres János: Régészeti adatok egy Hernád-völgyi szkíta kori településobjektum elemzése kapcsán
1. Kézzel formált füles bögrék; 2. Egyenes és behúzott peremű tálak; 3. Hordó alakú edények; 4. Kis méretű kónikus edények; 5. Szűkülő szájú, egyenes peremű csuprok; 6. Kihajló peremű, gömbös testű csuprok; 7. Nagy méretű, bikónikus urnák. 3. kép. A kézzel formált edények aránya Hernádvécse 3-as lelőhely S3 objektumában Kevés darabszámmal és elsősorban fültöredékekkel képviseltek továbbá a kézzel formált, egyfülü bögrék (XI. tábla, 1-5.), melynek okát a korongolt kerámia vizsgálata során sikerült megválaszolnunk, hiszen e típusoknak nagyszámú, s rendkívül finom megmunkálásban készített változatai kerültek ki ez utóbbi csoportból. A kézzel formált anyagra általánosságban jellemző a tört kerámiával és kaviccsal történő soványítás, azonban a finomabb kivitelezésű töredékek is megtalálhatóak. A kézzel formált anyag díszítettségének vizsgálata során rendkívül szembetűnő a változatos és egymással kombinált típusok alkalmazása, mely elsősorban a hordószerű edényekre jellemző. A jelenség nem ismeretlen, hiszen a korszak jellegzetes tagolt bütykös és rátét bordaléces dísz egyazon kerámián történő alkalmazására ismerünk példákat Heves (SZABÓ 1969, 111, VII. tábla, 3.) vagy Szentes-Vekerzug lelőhelyeken (PÁRDUCZ 1954, IX. tábla, 12.). A hordószerű edények díszítettségére a hernádvécsei anyagban leginkább a tagolt bütykök alacsony száma (I. tábla, 3, 8.). ill. a bordadíszek már-már csonkakúpszerű rendkívül markáns kialakítása jellemző (II. tábla, 3-4.). Utóbbi díszítést több edény esetében helyi gyökerű, a késő bronzkortól nyomon követhető ferde tagolással, fordított szem alakú díszítéssel vagy kettős bütykökkel kombináltak (I. tábla, 9.; II. tábla, 2., 4.). Helyi jellegzetességként elsősorban a kezdetleges köröm- és ujjbenyomkodással tagolt díszek és bütykök nagy száma értékelhető (I. tábla, 4-8.), valamint a fordított szem alakú benyomkodott díszítéssor kombinálása szinte bármely díszítéssel (I. tábla, 2, 5, 9). A késő bronzkori, kora vaskori díszítések továbbélése területenként más-más kultúrhatáson alapul (D. MATUZ 1999, 56; KÉMENCZEI 2001, 34), lelőhelyünk esetében