A Herman Ottó Múzeum évkönyve 47. (2008)

Pirint Andrea: Szelencék „meséi". Petró Sándor szelencegyűjteményének válogatott darabjai

A vallásossággal ötvözött szelencék következő példája rendhagyó módon nem a díszítésével, de magával a benne foglalt tartalommal követel magának itt helyet. Ha a tárolás funkciója szerint többek között dohány-, i burnót-, tűtartó vagy épp cukorkásszelencéről szokás beszélni, ezt a darabot nyugodtan nevezhetjük kegytárgy-szelencének.

4 A teljesen díszítetlen, sima felületű doboz tulajdonképpeni feladata, hogy belsejében, jobbról-balról egy-egy apácamunkának adjon helyet, melyek a tövissel koronázott Krisztust, ill. a Fájdalmas Anyát ábrázolják. Az egykor zsebben hordott tárgy be„ „ „ ,,,,,, „ , , , tölthette a bajokat hárító amulett szerepét, 3. ken. Királyok hodolasa Rubens festménye „ . ,,,,,„,„„ után. Ltsz, P.2007.2.1-2. (Fotó: Kulcsár Géza) vagy egyszerűen csak a bárhol elővehető ún. ájtatosképek, illetőleg útioltárok funkcióját.

5 A Királyok hódolását ábrázoló puszpángfa szelence Jézus földi életének nyitányát idézi

6 (3. kép). A fedélre préselt jelenet gazdagsága, a központi jeleneten kívül a Háromkirályok kíséretének plasztikus megjelenítése, egyáltalán a kompozíció átgondoltsága mind arra utal, hogy a nyomódúc készítője minden bizonnyal képzőművészeti előképet használt. És valóban, a téma klasszikus festmény-feldolgozásai között keresgélve a mintául szolgáló előképet Rubens 1624-ben festett vásznában ismerhetjük fel.

7 A barokkosán gazdag festmény egyes lényegtelen elemeinek elhagyásával, más elemek egymástól való elcsúsztatásával jött létre az álló formátumú kompozíció kör alakú átirata. Hogy a kereszténység gondolatkörébe tartozó darabok közül épp az iméntit említettük utoljára, annak oka abban rejlik, hogy áttérve a profán illusztrációkra, könnyedén párba állíthatjuk a Rinaldo és Armida történetéből merítő szaruszelencével

8 (4. kép). Megjegyzendő, hogy némi keresztény vonatkozást ez a darab is felmutat, hiszen a Torquato Tasso által 1580-ban megírt eposz az első keresztes hadjárat idején játszódik 4 Kegytárgy-szelence. Dr. Kárpáti László meghatározása nyomán: magyar, 18. század vége. Sárgaréz, pergamen-színezett rézmetszet, fémszál, vegyes technika, H: 6,7 cm, Sz: 5,2 cm M: 1,9 cm. HOM Képzőművészeti Gyűjtemény Ltsz.: P.2005.64. (Ovális alakú szelence zsanéros fedéllel. Belül - a fedeléhez és az aljához igazítva - egy-egy ún. apácamunka található, szentképekből, gyöngyökből és szalagokból varrva, ill. ragasztva. Az egyik a szenvedő Krisztushoz, míg a másik a Fájdalmas Anyához szól. Állapot: ép.) 5 Közölve: Lengyel L. (szerk.), 1987. kat. sz. 59. 56. kép; közölve még: Kárpáti László mütárgyleírásával. In: Veres L.-Viga Gy. (szerk.), 1999. kat. sz. 89. 6 Szelence a királyok hódolása jelenettel. Francia (?), puszpángfa, préselt, teknőchéj-béléssel ellátva, d: 7,8 cm, M: 1,7 cm. HOM Képzőművészeti Gyűjtemény Ltsz.: P.2007.2.1-2. (Kerek formájú szelence leemelhető fedéllel. Fedelén préselt jelenet: Királyok imádása. Fedelén lent felirat: ADORATION DES MAGES. Állapot: ép, belül kopott.) 7 Koninklijk Museum Voor Schone Künsten, Antwerpen, inv. 298. 8 Szelence Rinaldo és Armida jelenetével. Francia (?), szaru, préselt, 10x5,6 cm, M: 2,6 cm. HOM Képzőművészeti Gyűjtemény Ltsz.: P.2007.39. (Téglatest formájú szelence zsanéros fedéllel. Fedelén préselt figurális jelenet: földön fekvő páncélos férfi fölé nőalak hajlik, körben négy puttófigura, távolban kétlovas harci szekér. Felirat fent: RENAUD ET ARMIDE. Állapot: ép.)