A Herman Ottó Múzeum évkönyve 47. (2008)

Pirint Andrea: Szelencék „meséi". Petró Sándor szelencegyűjteményének válogatott darabjai

4. kép. Rinaldo és Armida jelenete Poussin festménye után. Ltsz.: P. 2007.39. (Fotó: Kulcsár Géza) és keretét Jeruzsálem győzedelmes megszabadítása adja. Ám a két szelence közti szorosabb kapcsolat számunkra abban áll, hogy - amint a Háromkirályok-jelenetnek, úgy a Rinaldo-féle kompozíciónak előképét is egy híres festő müve adja. A művész ezúttal Poussin, festménye 1625—26-ból való.

9 E két példa pedig markánsan illusztrálja azt az egyéb (hazai és külföldi) gyűjtemények anyagát is figyelembe vevő megállapítást, hogy a szelencék képi ábrázolása igen gyakran merít a képzőművészet világából. A két miskolci darab a nyomódúcos préselt „átiratokat" példázza, de egyéb gyűjtemények anyagát is tekintetbe véve elmondható, hogy a papírmaséból készült, festett lakkszelencék még a préselt szaru vagy fa típusnál is gyakrabban hordanak magukon magas művészetből vett „idézetet", gyakran igen kimagasló festőiséggel. Az iparművészeti tárgyak és a képzőművészeti alkotások közötti közvetítők a festmények kompozícióit sokszorosító, s ezáltal azokat széles körben ismertté tevő metszetmásolatok voltak. Visszatérve az ábrázoláshoz: Rinaldo és Armida történetét Tasso nyomán számosan feldolgozták, ill. merítettek ötletet belőle. Ahány feldolgozás (opera, balett, színdarab), az alaptörténetnek annyi változata alakult ki az évszázadok folyamán. De bármilyen sokféle is a cselekmények variációja, néhány híres jelenet visszatérően fordul elő a színpadi feldolgozásokban. Ezek közé tartozik az a jelenet, amikor a varázserővel bíró, muzulmán Armida hatalmába keríti az alvó Rinaldót, a keresztes lovagok vezérét, hogy végezzen vele. A daliás férfi iránti szerelme azonban erősebbnek bizonyul, és gyilkos tervét nem hajtja végre. Armida tipródása a történet legszenvedélyesebb jelenete, az ezzel összefüggő „enyelgő duett" pedig a legérzékibb. Nem csoda, hogy a történetből merítő festők legtöbbször ezek egyikét választották. Poussin mintául szolgáló festménye a főalakok mellett - a barokkos képépítés szabályait követve - több mitológiai mellékszereplőt is felsorakoztat. A negatív mintáról préselt szelencefedél természetesen nem alkalmas a teljes kompozíció átültetésére; a főalakok mellé csak néhány másodlagos elem került a festmény nyomán, így a három kis puttó és a harci szekér. A előkép dús lombozatú fáját itt egy behajló faág és rózsabokor helyettesíti. 9 Puskin Múzeum, Moszkva.