A Herman Ottó Múzeum évkönyve 47. (2008)

Hajdú Ildikó: Szokás - jog - hagyomány Hegyalján. Formális és informális korlátok a hegyaljai borászatban

1893-ban. A 23. törvénycikk országosan szankcionálja a borhamisítást, bár két pontban is külön említi a tokaji bort: 3. § Az oly természetes bort, melyhez külföldi mazsola-szőlő is hozzáadatott, „ tokaji", „hegyaljai" vagy „szamorodni" elnevezés alatt forgalomba hozni tilos. [.,.] 5. § Kihágást követ el és a mennyiben cselekménye a büntető törvények vagy a közegészségügyi törvény vagy szabályok szerint súlyosabb büntetés alá nem esik, 25 frttól 300frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő az, [...] c) ki a 3-ik § első bekezdésében emiitett borokat „tokaji", „hegyaljai" vagy „szamorodni" elnevezés alatt forgalomba hozza; [...] A filoxéravész társadalom- és gazdaság-átalakító hatásai között azonban nemcsak a törvények változását lehet megemlíteni. A szőlő- és borkultúrával összefüggő teljes gazdasági és társadalmi szféra érintett volt ebben a folyamatban: kereskedők, kézművesek, iparosok, pincevájók stb. kerültek csődbe vagy a csőd szélére. Következményeként egyrészt eltűnt a munka- és gazdasági erő akkumulálódása, másrészt sokan tönkrementek és eladták földjüket.

59 A kizárólag szőlőművelésre berendezkedett vidékeken így a létalapjukat vesztett lakosság (napszámosok, kapások, csőszök, vincellérek, borkereskedők, hordókészítők) el- vagy kivándorolt. „Nem faluk vagy vidékek, hanem országrészek mentek a filoxéra miatt tönkre, és az utolsó karóból vándorbotot, a prés házi kötényből vándortarisznyát készítve indultak neki az új világnak" — olvasható egy kortárs beszámolójában.

60 Azáltal, hogy a helyi társadalom szerkezetében jelentős fordulat következik be, a hegyaljai borhoz kapcsolódó szokások, hagyományok is átszerveződnek. A filoxéravész következményei között kell megemlíteni a hegyaljai szőlőműveléshez kötődő szokások átalakulását. A szürethez kapcsolódó szokások, mint munkaszokások is, „a munka elvégzésének tradicionálisan kötött módjai"-hoz kapcsolódnak, amelyek a gazdasági élet, a termelés zárt rendje szerint szerveződnek.

61 Ebben az időszakban azonban a kulturális szokások átalakulása megy végbe, amelynek megállítására ugyanakkor régi hagyományok felújítására irányuló törekvések is megjelennek Hegyalja számos településén. Ezek között lehet megemlíteni a filoxéravész előtt több évszázados múltra visszatekintő szüreti koszorúvitel szokását. A vész után a szüreti munkások által elhanyagolt szokást a századfordulón felülről szervezve, Darányi Ignác földművelésügyi miniszter nyomására a nagybirtokosok annak felelevenítésére törekednek. Ezt azonban csak eszköznek tekintik a bizonytalan helyzetben a feszültségek csökkentésére. Ugyanez a folyamat az 1920-as években megismétlődött, egy országosan zajló folyamat részeként. Ennek során újból szüreti rendezvények, szokások kerültek megrendezésre Hegyalján, azonban már új szervezetek, az iparos társulatok szervezésében.

62 59 Dobos, I. 1971., 26. 60 Buntes K., 1998. 59. 61 Magyar Néprajzi Lexikon 62 ErdészS., 1988. 88-93.