A Herman Ottó Múzeum évkönyve 47. (2008)

Knézy Judit: Háztartási iskolák, tanfolyamok és a táplálkozási kultúra alakulása a 20. században

tanfolyamvezetőt 13 hónapos képzésre küldtek el. 1936-ban tizenegy tanítóképző, illetve tanítónőképző intézetbe gazdasági tanárokat osztottak be.

67 Az 1920-as évek végétől gazdasági témájú rádióelőadásokat is szerveztek, az 1930-as években a női hallgatóságnak

68 riportok és előadások keretében népszerűsítették a háziasszony- és gazdaasszonyképzőket és tartottak a női munkaköröket érintő előadásokat is. Több tanulót a rádióban hallottak késztették arra, hogy háztartási iskolát vagy tanfolyamot elvégezzenek. Kedveltek voltak falun és városon a sütés-főzésről szóló rádiós előadások, ezek receptjeit feljegyezték. A rádiós előadások könyvalakban is megjelentek, mint a rádiós receptes könyv.

69 A Földmüvelésügyi Minisztérium 4800 helységben népkönyvtárakat is létesített, ahol ezt igényelték a helyi egyesületek. Az iskolán kívüli oktató, nevelő és népszerűsítő propagandák másik vonulata a nyugat-európai mintára meghonosodott tanfolyam jellegű népfőiskolai mozgalom volt az 1920-as évektől kezdve.

70 A mozgalom csúcspontja az 1935^45 közötti időszakra esett. Többnyire egyhetes tanfolyamokat tartottak. Az egyházak tevékeny részt vállaltak a szervezésben. Legfőbb témái voltak a magyar sorskérdések, az ifjúság helyzete, a család védelme, a falvak kulturális életének gazdagítása, gazdálkodásuk korszerűsítése. Az egyházak képviselői figyeltek arra, hogy a hazánkban élő nemzetiségek számára is legyenek rendezvények, és fontosnak tartották a leányok képzését is (Nagytarcsa, Gyenesdiás, Veszprém). Pécelen női vezetőképző tanfolyam is indult 1934-ben. A mezőgazdaság kérdéseit nagy érdeklődés kísérte (Pilisen 1930-tól), mind a KALÁSZ, a KIE, KALOT mozgalmak is csatlakoztak ehhez. Néhány helyen a KALÁSZ mozgalomnak saját épülete és gazdasága is volt. Azok a leányok, akik részt vettek ezekben a mozgalmakban, szemléleti változásokon mentek keresztül, megfigyelhették mások szokásait, ruházatát, viselkedését, s ez hatással volt otthoni tevékenységükre. Úgy tűnik, hogy a népi írókkal szemben ezeknek a mozgalmaknak a képviselői jobban értékelték a helyi hagyományokat, nem az elmaradottságot kifogásolták bennük. Néhány korabeli képes lap, képes újság szívesen közölt képeket, riportokat a parasztélet jobbítására törekvő mozgalmakról, bemutatta ünnepeiket, hétköznapjaikat.

71 Az állam a területi mezőgazdasági kamarákon keresztül igyekezett e mozgalmakon keresztül a középfokú szakoktatást megvalósítani, főképp a kisgazdákat segíteni. Magúnkezdeményezések a községekben főző-, befőző-, cukrásztanfolyamok, orvosok előadásai az egészséges étkezésről A 20. század eleji paraszti visszaemlékezések szerint az újdonságok átvételében igen fontos szerepe volt a községek szellemi (orvos, tanító, tanítónő, lelkész, papné, ezek gyermekei), gazdasági (agronómus, felvásárló, kereskedő) vezetőinek. Ezek tartották a 67 225.157/1936. sz. rendelet, L. Csíki L., 1943. 78. 68 Rádiós Gazdasági Előadások: pl. Kapitän Mária: A háztartási vándortanfolyamok munkája, Az előrelátó háziasszony időszerű teendői. Banké A., A Putnoki Gazdasági Felső Leánynevelő Intézet, A putnoki Gazdasági Felső Leánynevelő Intézet G MA 91.38.1. A bárcai háztartási tanfolyamról is volt riport. 69 SomogyváriGy, 1943. 189. 70 Franciaország, Anglia, Dánia, a skandináv államok, osztrákok, németek. 1914-ben volt az első Kecskeméten. 1921 Esztergom, Dorog, Tát, 1924 Pécs, 1925. Szenta stb. Szávai F, 1996. 17-18. 71 Pl. Pócsmegyeri leány téli egybe ruhában, maga varrta melles kötényben, bőszoknyás, kendős asszonyok, rokkán dolgozó nők Pilisen, tejforralás takaréktűzhelyen, tejszürés stb. MMgMA VII. 5088. 2704.