A Herman Ottó Múzeum évkönyve 47. (2008)

Knézy Judit: Háztartási iskolák, tanfolyamok és a táplálkozási kultúra alakulása a 20. században

gyúrt, kelt tésztát, rétes, palacsinta, kalács, piskóta, porhanyós és vajas tészta készítését. A cél a takarékosság, változatosság, ekkor már az egészségügyi szempontokat is hangsúlyozták. A rövid idő miatt a saláták, savanyúságok, befőttek és a diétás ételek készítése nem szerepelt ebben a tanrendben. De az étrendek kialakításánál fontos szempont volt az ebédek, vacsorák, reggelik, húsos és nem húsos étrendek összeállítása. Az ünnepi ételsoroknál a helyi szokásokat is figyelembe kellett venniük.

60 Alexy Julianna tanfolyamvezető módszertani előadásában hangsúlyozta, hogy a tanulók gyakorlati óráin főként azokat a feladatokat kell elővenni, amelyek nem helyettesíthetők az elméleti órákkal: kenyér- és kalácssütés, szappan készítése, illetve főzése lúgkőből vagy anélkül, kályhák és tűzhelyek tisztítása, gyümölcsök és zöldségfélék télire történő tartósítása, sertésvágás és házi feldolgozása.

61 A 10 hónapos háztartási tanfolyamokat alapfokú gazdaasszonyképzőnek tartották, ahova a 15. életévüket betöltött, már nem iskolaköteles lányok jelentkezhettek. Az intézmény nevében szerepelt az „iskola", mert az elméleti oktatás mindig valamelyik téli gazdasági iskolában történt. Hivatalosan alsó fokú szakoktatási intézményként tartották számon. Fennmaradt egy 1934-ből származó, a minisztérium ügyiratszámát is tartalmazó tanfolyamtervezet. Tudatosan törekedtek a „falusi leányok családanyai és háziasszonyi hivatásra való nevelésére", hogy a család gazdasági üzemében megállják a helyüket. A tanulóidőből az elméleti oktatás öt hónapig tartott (IX. l.-X. 25. és IV. l.-I. 29.) az iskola területén tartották, a gyakorlatokat és a tanácsadást a „növendékek otthonában" (XI. 1.—

III. 31.). Ami a táplálkozást illeti, a tanmenet szerint tanultak számtanból árszámítást, jövedelmi előirányzatot, étlapszámítást, mértanból pl. a kert területéhez képest a szükséges palánták, vetőmagok mennyiségét, a háztartási ismeretek köréből a fűtés, a háztartás kapcsolatát a gazdasággal, szakszerű háztartási könyvvezetést. A táplálkozás alapanyagaiból sorra vették: a tej- és tejtermékeket, tejes ételeket, a baromfihús szerepét, disznóölést és sertéshús-tartósítást, leveseket, főzelékeket, húsokat körítésekkel, egytálételeket, ételsorok összeállítását. A táplálkozás jellegéből a vegyes és a növényi táplálkozást, a nyers koszt kérdéseit és diétás ételeket tárgyalták. Gondot fordítottak a terítés, tálalás, felszolgálás módjaira, fűszerek, élvezeti szerek és italok kiválasztására. További témák: a tartósítás módjai, a termények kiválogatása, ételelőkészítés, a célszerű edények és eszközök ismerete, befőttek készítése, főzelékek eltevése sóban, sós vízben történő savanyítása. A gyakorlat a konyhatechnikai ismeretekben erősítette meg a tanulókat.

62 A putnoki iskola gondolt az érettségizett és a már végzett középiskolás leányokra is, akiknek többsége nem a falusiak közül kerülhetett ki. Az 1930-as években nyaranta négyhetes háztartási tanfolyam elvégzéséért 140 forintot kellett fizetniük.

63 A tanfolyamok szervezéséhez idővel újabb központokat alakítottak ki: 1942-ben Aszódon az evangélikus egyház, Budapesten és Hódmezővásárhelyen a római katolikus egyház, Nagyváradon és Székesfehérváron az állam szervezésében működtek ilyen központok. Egyéves továbbképző tanfolyamokat Budapesten két helyen is, ezenkívül Nagyváradon és Székesfehérváron is rendeztek.

64 A központokból szervezték távolabbi 60 MMgMA II. 865. 61 Alexy Julianna, A háztartási vándortanfolyamok vezetőinek szerepe a falu gazdaasszonyainak körében. Berettyóújfalu 1940 körül. Előadás kézirata. MMgMA II. 627. tanfolyamok. 62 MMgMA II. 625/2. 63 Ismertető... 1936. MMgMAII. 883. 64 Csíki L., 1943. 76-77.