A Herman Ottó Múzeum évkönyve 47. (2008)

Knézy Judit: Háztartási iskolák, tanfolyamok és a táplálkozási kultúra alakulása a 20. században

évi rendszerváltás után újra szerveződtek gazdaasszonyképzök," Putnokon csak pár évig működött. Iskolán kívüli gazdasági és háztartási tanfolyamok, szak- és továbbképzések módjai, tanárai, hálózata a 19. század végétől az 1920-as évekig A földműves iskolák szaktanárai már a 19. század végén tartottak iskolán kívü­li személyeknek is két-három hónapos háziipari oktatással egybekötött tanfolyamokat. Ezekben az években a parasztság elszegényedése egyes vidékeken olyan mértékű volt, hogy gazdasági tanárok, helyi értelmiségiek, maga a földművelésügyi minisztérium is igyekeztek e hátrányos helyzetű rétegeknek téli munkaalkalmakat illetve kereseti lehe­tőséget nyújtani. Téli háztartási tanfolyamokon vessző, gyékény kitermeléssel, vessző-, csuhé-, gyékény fonással, fafaragással, szövéssel, hímzéssel, csipkeveréssel foglalkoztak a résztvevők. A nemzetközi, országos és helyi mezőgazdasági kiállítások helyet adtak a mezőgazdasági és háziipari tanfolyamok résztvevői által készített munkáknak is, és ezzel inspirálták őket a további tanulásra. Évről évre más-más mezőgazdasági szakisko­lák mutatkozhattak be az Országos Mezőgazdasági Kiállításokon. Aputnokiak 1938-ban Tóth Jenő-vándorserleget nyertek munkáikkal. 58 Az alsó- és középfokú iskolákban - mint fentebb ismertettem -, akár szakiskolákról, akár általános ismereteket adó iskolákról van szó, lehetőség nyílott arra, hogy háztartási, egészségügyi, esetenként mezőgazdasági is­mereteket szerezhessenek a tanulók. Mivel a parasztfiataloknak csak egy része került be ezekbe az iskolákba, szükségessé vált, hogy az iskolai oktatáson kívül is átadják a szük­séges ismereteket, és a begyakorlásra is lehetőséget biztosítsanak az iskolaköteles koron túl lévőknek is. Nemcsak alapképzéseket, hanem továbbképzéseket is tartottak. Mivel a parasztfiatalok többsége inkább csak a téli időszakban ért rá, a tanfolyamok gerincét fér­fiak számára az ún. téli gazdasági tanfolyamok képezték. A vándortanfolyamok hálózata a tanítóképzőkben felállított 2-4 hónapos gazdasági tanfolyamok rendezésével és az ott felállított gazdasági tanszékekkel függött össze. A 20. századi tanfolyamok alapját a putnoki m. kir. háztartási iskolánál először 1911-ben, később pedig évenként három ízben - szeptember, december és március 1-jei kezdettel - rendezett háztartási tanfolyamokkal vetette meg a földművelésügyi miniszter. Eredeti célja a 15. életévüket betöltött, és legalább az elemi iskola 4. osztályát elvégzett gazdaleányoknak a háztartási teendőkben való elméleti és gyakorlati szakszerű kiképzése volt. 1912-ben az országot hét kerületre osztották és mindegyiknek székhelyet jelöltek ki (Szeged, Pozsony, Pécs, Nagyvárad. Kolozsvár, Sátoraljaújhely és Sopron), ahova 2-2 gazdasági tanítónőt helyeztek. Minden körzet teljes háztartási felszerelést kapott ingyen. Nemcsak a székhelyeken, de másutt is, ahol a földművelésügyi miniszter kijelölte, ván­dor háztartási tanfolyamokat tartottak. 1913-ban már 34 tanfolyamot tartottak 914 részt­vevővel, 1914-ben 42 helyen 1036 fővel. A háború alatt a foglalkozásokat szüneteltetni kellett, s csak 1929-ben indíthatták meg újra. A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége választotta öttagú bizottság készítette elő és felügyelte ekkor egy ideig a tanfolyamokat. Hat teljes háztartási felszerelést biztosítottak, csak a szállítás díját kellett a résztvevők­57 GMA 91. 38.12. Dr Fügedi Péter kéziratai az iskoláról és a gazdaasszonyképző iskolák, tanfolya­mok kronológiájáról. 58 Reichenbach B„ 1938.308-9.

Next

/
Thumbnails
Contents