A Herman Ottó Múzeum évkönyve 47. (2008)

Kápolnai Iván: A mezőkövesdi kistérség népességi és lakásviszonyai a 20. század második felében

A MEZŐKÖVESDI KISTÉRSÉG NÉPESSÉGI ÉS LAKÁSVISZONYAI A 20. SZÁZAD MÁSODIK FELÉBEN KÁPOLNAI IVÁN A sok évszázados közigazgatási intézmény, a járások 1984. évi megszüntetése után néhány év múlva a megyéken belül kialakított, kistérségnek nevezett új igazgatási egység jött létre. A mezőkövesdi kistérség a megszüntetett mezőkövesdi járás 1950-83 közötti területén kívül az egykori mezőcsáti járásból Tiszabábolna és 1997-től Tiszadorogma településeket foglalta magában. Mezőkövesd várossal együtt ez összesen 24 közigazgatási egységet jelent több mint 770 km

2 területen. Az Országos Területfejlesztési Tanács - a Központi Statisztikai Hivatal és a szaktárca (Földmüvelésügyi és Területfejlesztési Minisztérium) előterjesztése nyomán, a Európai Unió irányelveit is figyelembe véve - a mezőkövesdi kistérségből leválasztott három Tisza menti falut (Bábolna, Dorogma, Valk), s így a térség településeinek száma 2004-től 2l-re csökkent. A megyebeli kistérségek többségében is csökkent a települések száma, s egyidejűleg négy új kistérség jött létre. így számuk a korábbi 11-ről 15-re emelkedett, az egész országban pedig 150-ről 174-re. A mezőkövesdi kistérség Borsod-Abaúj-Zemplén megye területének déli részén, az Északi-középhegység és az alföldi sík vidék találkozásánál fekszik. Pontosabb természetföldrajzi meghatározással: a Bükkaljaként (is) emlegetett Borsodi Hegyköz és ettől délre a Borsodi Mezőség, valamint a Közép-Tiszavidék borsodi árterének egy részét foglalja el. A Budapest-Miskolc- Kassa (Kosice) közötti köz- és vasúti fővonalak kettészelik (kb. felezve) a kistérséget. A kistérséghez az Egri Bükkaljába] 6 község (Bükkzsérc, Cserépfalu, Cserépváralja, Szomolya, Bogács és Tard), a Miskolci Bükkaljába] ugyancsak 6 település (Borsodgeszt, Kacs, Sály, Tibolddaróc, Vatta és Bükkábrány) tartozik. A Tisza, Sajó folyók és az Eger patak által határolt Borsodi Mezőségnek nevezett földrajzi táj területén fekszik a sík vidéki települések többsége (Mezőkövesd, Mezőkeresztes, Mezőnagymihály, Mezőnyárád, a tanyai településből 1994-ben önálló községgé lett Csincse, Szentistván, Egerlövő és Borsodivánka), ezenkívül a Közép-Tiszavidék borsodi árteréhez tartozik Négyes és három Tisza menti falu (illetve ez utóbbiak elcsatolása után már csak Négyes). A Magyarország területének 0,83%-át elfoglaló térségben az ezredfordulón az ország lakosságának 0,46%-a élt, egy évszázaddal korábban azonban még 0,8%-a, a 18. század végén pedig a kistérség 1%-kal részesedett az ország jelenlegi határok közötti népességéből. A kistérség súlya tehát az ország népességében egyre kisebb, miként Magyarország népessége is egyre kisebb hányadot képvisel Európában. Ismeretes, hogy az ország népessége 1980 óta fogy, s a közvélemény ezt tudomásul veszi azzal, hogy egész Európában fogyatkozik a népesség. Figyelmen kívül marad azonban, hogy a fogyás mértéke országonként - különösen hosszabb távon vizsgálva - nagyon eltérő. A múlt század második felében Magyarország népessége növekedett egész Európában a legkisebb mértékben: alig 10%-kal, a közel 30%-os európai átlaggal, sőt néhány ország 40-50%-os növekedésével szemben. Az 1960-as évek elején ugyanis Magyarországon a születési arányszám az egész világon a legalacsonyabbra zuhant, a kiemelkedően magas