A Herman Ottó Múzeum évkönyve 47. (2008)

Marozsán Zsolt: A „drótgyár" története alapításától állami tulajdonba kerüléséig (1911-1954)

meggyőzték a küldötteket, és a Sosnowitzban

12 működő leányvállalathoz hasonló üzem Miskolcra telepítését tervezték. A gyár miskolci megnyitásának tervével kapcsolatban így írt a korabeli miskolci sajtó: „Deichsel Adolf ajánlatot tett a városnak, hogy hajlandó Miskolcion acélsodronygyár at létesíteni, amelynek ellenében a várostól egy megfelelő terület ingyenes átengedését kéri. A város a Martin-tagból hajlandó 16.800 négyszögölet átengedni. Az iparfejlesztési és gazdasági szakbizottságok azt javasolják, hogy tekintettel a beérkezett információkra, a terület átengedtessék. A tanács is javasolja a terület átengedését, mert a gyár létesítése a város ipari fejlesztésére kihatással lesz. A közgyűlés elhatározta, hogy a területet átengedi a gyárosnak, s azonkívül kilátásba helyez 20 évig kövezetvám- és pótadómentességet. Ezen előnyökkel szemben a gyáros köteles 120—150 munkást naponta alkalmazni. Felhatalmazza a közgyűlés a tanácsot, hogy a gyárossal a végleges szerződést kösse meg. "

u A május 24-i városi közgyűlés újból foglalkozott a Deichsel-gyár szerződésével. Az Ellenzék című helyi lap május 27-i számában így tudósított az eseményről: „Dr. Nagy Ferenc főjegyző ismerteti a közgyűlés ez év március 30-iki határozatát, mely szerint elhatározta, hogy Deichsel Adolf myslowitzi lakossal acélsodronygyár létesítése iránt szerződést köt és a gyárosnak támogatás címén a Martin-tagból 16 800 négyszögöl területet ingyen átenged, valamint vám- és kövezetadómentességet ad. A gyáros ujabban azt is kéri, hogy a kijelölt terület mellett még 7152 négyszögöl területet megfelelő árért biztosítsanak, ha öt éven belül bővítené a gyárát és ha tíz év múlva lenne csak időszerű a gyár kibővítése, erre a területre elővételi jogot kapjon kizárólag a gyár céljaira. A gyárat felépíti Deichsel és a felépítés után egy éven belül üzembe helyezi. Az átengedett terület csak akkor lesz végleg a gyárosé, ha a gyárat tizenöt éven át folyton üzemben tartja. A szerződési költségek a várost terhelik. ... A gáz- és vízvezeték használatára nézve megjegyzi, hogy a vízvezetékekre nézve nincs nehézség, mert a vízvezeték a városé lesz és az kivezetheti, a gázra nézve a gázgyárnál nem igen lehet nehézség, mert a gázgyár csak örül, ha uj nagyfogyasztót kap. De a város megegyezhetik a gázgyárral erre nézve, hogy aztán a város kötelezőleg is elvállalhassa a gáz kivezetését. Lelkesedéssel támogatja a gyáralapitás eszméjét, mert meg van arról győződve, hogy Miskolcz város jövő nagyságának az az alapja, ha itt gyáripar keletkezik és fejlődik. Elfogadásra ajánlja a szerződést... A nagy többség a szerződést... elfogadja. A terület átengedését névszerinti szavazás utján elhatározza a közgyűlés. "

u A közgyűlés név szerinti szavazással hozta meg határozatát. A jegyzőkönyvből tudjuk, hogy 103 igen szavazattal, 1 nemmel, mely Csorba Andor nevéhez fűződött, elfogadta a szerződéstervezetet és Deichsel Adolfnak átengedte a területet a fejlesztés céljaira.

15 Ez érdemben azt jelentette, hogy a város a kérdéses területet eladta Deichsel Adolfnak arra az esetre, ha gyártelepét öt éven belül kibővítené, ha pedig a bővítés csak 10 év múlva lenne időszerű, úgy a kívánt területre elővételi jogot biztosít számára. Az átengedett terület a szerződés szerint csak akkor lesz végleg a gyáros tulajdona, ha telepét öt éven át folyamatosan üzemelteti, mindemellett a szerződés aláírta utáni egy év12 A sosnowitzi Deichsel-gyár 1881-ben alakult. 13 Ellenzék. A miskolci függetlenségi és negyvennyolcas párt hivatalos közlönye, 1911. április 11. 14 Ellenzék. A miskolci függetlenségi és negyvennyolcas párt hivatalos közlönye, 1911. május 27. 15 B.-A.-Z. m. Lt. lV/1903-a/3.