A Herman Ottó Múzeum évkönyve 47. (2008)

Marozsán Zsolt: A „drótgyár" története alapításától állami tulajdonba kerüléséig (1911-1954)

hajózhatóvá tétele 1911 -ben már csak néhány esztendő kérdése volt, hiszen e célra évekre elosztva tízmillió koronát szánt a magyar törvényhozás. A város birtokállománya a megvásárolt két nagy kiterjedésű magánbirtokkal megkétszereződött.

6 Az új birtokrészeken alakult ki a Zsolcai ipartelep egy része, és így része lett annak az elképzelésnek, amely a Sajó tervezett kikötője környékén kívánta kiépíteni Miskolc-Gyárvárost.

7 Itt nyitotta meg kapuit a Deichsel-féle sodrony- és drótkötélgyár, mely a könnyebb alapanyag- és készáruszállítás érdekében Tomanádaska felé önálló vasúti szállítási lehetőséget is kapott.

8 1911-ben, amikor Deichsel Adolf mérnök-doktor, kereskedelmi tanácsos elhatározta, hogy Miskolcon felépíti magyarországi gyártelepét, a Sajócsatornázási m. kir. Kirendeltség - élén Hegedűs Miklós miniszteri tanácsossal - már megkezdte működését Miskolc székhellyel, és még a világháború előtt elkészítette a torkolattól Miskolcig terjedő 38 km hosszú folyószakasz csatornázásának részletes terveit.

9 Miskolc-Gyárváros a hajózható Sajó partján tervbe vett és már kijelölt téli kikötő mellett épült meg. Helyes volt tehát az a gondolat, amely nemzetközi kapcsolatokra építő gyárat itt kívánt üzemeltetni. Ámbár akkor még senki sem gondolhatott a világháború kitörésére, a trianoni döntésre és következményeire, az 1920-as évek végén robbanó gazdasági válságra, de legfőképpen arra nem, hogy a Sajó hajózhatóvá tétele csupán álom marad. A gyáralapítás A gyár megvalósulásában szerencsésen találkozott össze három érdek. Egyrészt a városé „Miskolc-Gyárváros" elképzeléssel, másrészt Szilágyi Miklósé, aki közelről akarta venni a gyárában készülő gőzeke kötelét, harmadrészt Deichsel Adolf gyáros új piacok megszerzésére irányuló szándéka. Deichsel Adolf figyelmét Szilágyi Miklós hívta fel a miskolci gyárépítés várható és kínálkozó előnyeire. A drótművek Miskolcra telepítésében nagy érdeme volt a gyárosnak, de ebben üzleti szándékként működött a balkáni piacok megszerzése is a tervezett Sajó-Tisza-Duna vízi útvonalon. Kapcsolatuk nem volt újkeletű, hisz a Szilágyi és Diskant motor-, gépgyár- és malom a gépgyártás mellett megbízásokat végzett a külföldi Deichsel drótműveknek is.

10 Miskolc város törvényhatósági bizottsága 1911. március 30-i közgyűlésén foglalkozott első ízben Deichsel Adolf kérésével. A gyár alapításának közvetlen előzményeként április első felében dr. Szentpáli István polgármester, dr. Nagy Ferenc helyettes polgármester-főjegyző, Koós Soma, a Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Pfliegler Ferenc alelnök, Szilágyi Miklós gyáros, Hercz Jenő gyáros, dr. Sugár Ignác kamarai titkár és Schrecker S. Lipót vezérigazgató Adolf Deichsel meghívására megtekintették a poroszországi zabrzei" és a lengyelországi sosnowitzi gyártelepeket, ahol meggyőződtek a Deichsel-üzemek és vállalkozások komolyságáról és tőkeerősségéről. Az ott látottak 6 A város korábbi, 397 holdnyi területe 325 holddal bővült. 7 Robonyi A.-Imolayné, 1992.4. 8 Dobrossyl., 1995. 63. 9 Robonyi A., 1987. 12. 10 Robonyi A., 1987. 12. 11 A település neve a két világháború között I lindenburg volt.