A Herman Ottó Múzeum évkönyve 47. (2008)

Marozsán Zsolt: A „drótgyár" története alapításától állami tulajdonba kerüléséig (1911-1954)

A „DRÓTGYÁR" TÖRTÉNETE ALAPÍTÁSÁTÓL ÁLLAMI TULAJDONBA KERÜLÉSÉIG (1911-1954) MAROZSÁN ZSOLT A ma már „csak" „drótgyárként" emlegetett miskolci ipari vállalat 1913-as indulásától kezdve számos névváltoztatáson ment keresztül. A társaság jogelődjét még 191 l-ben alapította Deichsel Adolf német gyáros, akinek a környező országokban már több, hasonló profilú üzeme volt. A gyár megalakulásának előzményei az 1900-as évek elejére nyúlnak vissza, hisz korábban Miskolc ipari életét közép- és kisvállalkozások jellemezték. A 19. század végén alapított és mezőgazdasági eszközöket gyártó Szilágyi-Diskant-féle gépgyáron és a Hercz-féle gépgyáron kívül a korszakban csak egy-két jelentős gyár alakult a városban. A Deichsel-drótgyár technikatörténeti előzménye, hogy a 19. század második felében az acélhuzalgyártás nagyarányú technikai és technológiai fejlődésen ment át. A század végére szinte minden készen állt a korszerű acélhuzalgyártás nagyiparszerü megteremtéséhez. A gyár ilyen, szerencsésnek mondható körülmények között alakult meg. Mindezen tényezők mellett az alapításban fontos tényezőként szerepelt a Sajó hajózhatóvá tétele is. A gyáralapítás előzményei Miskolc a magyarországi vasgyártás bölcsőjeként, gépgyártó központként volt ismert már régóta, mégis a 20. század első évtizedében Temesvár-Gyárváros szolgált mintaként a miskolci városvezetésnek arra, hogy a helyi ipart fellendítse.

1 Temesvárhoz hasonlóan ipari negyed létrehozásán fáradozott a városvezetőség, és Miskolc-Gyárvárost akarták kiépíteni a Sajó partján. Dr. Szentpáli István,

2 a város polgármestere egyenesen ezzel a célzattal vásárolta meg a városnak az ottani Martin-tagot,

3 hogy ingyenes területek felajánlásával ideédesgesse a gyáripart.

4 A terv kiindulópontja az volt, hogy egy 1908-as törvény biztosította a Sajó csatornázását - 115 kilométer hosszan, a folyó torkolatától Bánrévéig.

5 Ez alapján a Sajó 1 RobonyiA., 1987. 12. 2 Szentpáli István dr. (1861-1924): Miskolc polgármestere, a város országgyűlési képviselője. A források különbözőséget mutatnak nevének írása tekintetében. A legutolsó, 2008-ban megjelent, hivatalosnak tekinthető munka, a Miskolci Életrajzi Lexikon a Szentpálit használja, tehát a következőkben ezen írásformát használom. 3 A Gömöri pályaudvar és a Sajó folyó közti terület. 4 RobonyiA., 1987. 12. 5 1908. évi XLIX. törvénycikk a vízi beruházásokról. A törvény Magyarország vizeinek szabályozási munkálatait írta elő, mégpedig hajózási és közgazdasági szempontok alapján. Elsődleges célja a Duna, Tisza, Dráva, Száva, ezek mellékfolyóinak, köztük a Sajónak, valamint a Balaton állami szempontból történő vízrajzi rendezésének keresztülvitele volt. Végrehajtásával a földművelésügyi és a pénzügyminisztert bízták meg.