A Herman Ottó Múzeum évkönyve 47. (2008)

Alabán Péter: „Légi háború" Ózdon 1944-ben

„LÉGI HÁBORÚ" ÓZDON 1944-BEN ALABÁN PÉTER A második világháború ózdi helytörténeti eseményeinek feltárására az elmúlt évtizedek alatt legfeljebb átfogó módon került sor. Az egyes részterületek ismertetése ráadásul a rendszerváltozást megelőző szocialista időszak honismereti irodalmában legfeljebb a „felszabadulás" eseménytörténetének leírására korlátozódott, a város esetében kiemelt szerepet szánva az Ózdi Kohászati Üzemekre (OKÜ) gyakorolt következményekre. A téma részletesebb tárgyalására azonban az 1990 után megjelent településtörténeti kézikönyvek, városismertetők sem vállalkoztak, a korábbi, részben kézirat szintjén maradt, részben folyóiratokban publikált kisebb tanulmányok, szakdolgozatok pedig inkább csak szemtanúi beszámolókat, naplókat, olykor egymásnak ellentmondó saját készítésű interjúkat vettek alapul. A hiányosságokat egy régóta várt, az egyes történelmi korokat elsődleges forrásokra épülő és alaposságra törekvő várostörténeti monográfiának már mindenképpen pótolnia kell a minél hitelesebb áttekintés követelményeit figyelembe véve. A dolgozat elkészítése mögött leginkább e részterület feldolgozásához nyújtandó adatszolgáltatás állt, amely a korszak talán legismeretlenebb helytörténeti fejezetét érinti. Habár az akkori közigazgatásban még községként szereplő Ózd

1 és környékén komolyabb veszteségekkel és emberáldozatokkal járó légi támadásokra nem került sor, egyes - tartalmilag még fel nem tárt - dokumentumok tanúsága szerint nem mellőzhető történésekről van szó. Borsod-Abaúj-Zemplén megye második világháborús helytörténeti kutatása során talán az egyik legrejtélyesebb és legvitatottabb eseménynek számítottak az akkori csehszlovák határ közelében, Ózd és térségében lelőtt orosz és amerikai repülőgépek történetei. Egy most előkerült, eddig magánarchívumban

2 őrzött dossziéból újabb iratok állnak rendelkezésünkre, hogy a várostörténeti kiadványokban meg sem említett bombatámadásokhoz bővebb információkhoz jussunk. Az új adatok birtokában némileg pontosításra szorulnak az eddig rendelkezésre álló feljegyzések; a lakossági kárfelmérések és kárigények elemzései szintén erre utalnak. írásunk nem tekinti (nem tekintheti) feladatának a szakirodalomból, a repüléstörténeti adatbázisokból, a levéltári forrásanyagból, illetve az egyes adatközlők elmondásai között még mindig sokszor szembetűnő ellentmondások teljes feloldását, sokkal inkább adalékul szolgálva későbbi - kiegészítő jellegű - kutatásokra ösztönöz. A „háttérben" zajló országos események közül számunkra kiindulópontként szolgálhat a szövetséges erők magyarországi megjelenése, s egyben a németellenes légi támadások kezdete. Magyarország német megszállását követően, 1944. április 3-ával megkezdődtek és rendszeressé váltak az amerikai-angol légibombázások. Az első ilyen akciók a főváros ellen irányultak, s az áldozatok száma már az első napokban meghaladta az 1000 főt. Tíz nappal később az amerikaiak bombatámadást intéztek több ipari és infrastrukturális létesítmény ellen Budapest, Szigetszentmiklós és Győr térségében. 1 Város 1949. január l-jétől. 2 Ezúton mondok köszönetet Seffer Ferencnek, Ózd város korábbi polgármesterének (1990-1991), hogy az iratokat felkutatta és feldolgozás végett rendelkezésemre bocsátotta.