A Herman Ottó Múzeum évkönyve 47. (2008)

Zsupos Zoltán: Rozsnyó 1849-es papír szükségpénzei

Részletesebb felvilágosítást nyújt erre vonatkozólag egy érdekes lelet, mely Dobsinán Ruftinyi Jenő bányatanácsos irattárából került hozzám. Iratok burkolására szolgált egy 41 cm hosszú és 33,2 cm széles kék, 1, 3, 6 és 10 vízjegyes merített papír, melyre 20 drb városi utalvány van nyomva és pedig a vízjegyek állásával egyező helyzetben 4 drb. 10 és 4 drb. 6 kr(ajcár)os, a vízjegyekkel keresztben 4 drb. 3 kr(ajcár)os és 8 drb. 1 kr(ajcár)os. A fenti adatokkal összevetve tehát 9200 drb. 10, 6 és 3 kr(ajcár)ost, s kétszer annyi, azaz 18.400 drb. 1 kr(ajcár)ost bocsátott ki a város. Víznyomás az utalvány előlapjára nézve, mind fordított. A szöveg, kivéve az értékjelzést, teljesen egyező mindegyiknél, a keretezés és a nagyság a 10 és 6, majd a 3 és 1 kr(ajcár)osoknál egyezik. Mégis kis nyomdahibácskák, csekély eltérések találhatók az egy íven levő példányok között. A 10 kr(ajcár)osok három példányánál a sorszámok - 1., - így vannak jelölve, egynél így: 1.' A 3 kr(ajcár)osok egy darabján „városi pénztár" helyett „városi pénztár", továbbá ugyanazon példányon „visszaváltásuknak" helyett „vizszaváltásuknak" áll. Az 1 kr(ajcár)osoknál, míg a többinél „hamisítói" szónál az első i fölött két pont van, addig ezeknél a pontozás csak egyszerű. Egy 1 kr(ajcár)oson „közzétételétől" helyett „közzétételétől", egy másikon „külömben" helyett „külömben" s egy harmadikon pedig „E jegyek" után kettőspont helyett pontosvessző van. Aláírás az íven nincs. Minthogy Dobsina város jegyzőkönyvei 1849. aug. 25-étől 1860-ig hiányoznak, a városi papírpénzek sorsát nehéz meghatározni. A pénztári adatokból azonban kitűnik, hogy a város a fenti utalványokon kívül nemsokára nagyobb és pedig 1 és 2 f(o)r(in)tos utalványokat is nyomatott és bocsátott ki. 1849 szeptember 3-án Kék László rozsnyói könyvnyomó egy- és kétforintos pénztári utalványok nyomásáért papirossal együtt, 14 frt. pengőpénzben vesz föl. Innen van, hogy az 1 és 2 frt.-osok egyszerű fehér papirosa teljesen elüt a korábban kibocsátott kisebb utalványok vízjegyes kék papirosától."

17 Rozsnyó papír szükségpénzei Mielőtt azonban rátérnénk a rozsnyói papír szükségpénzek kiadására, röviden nézzük meg, milyen körülmények között került erre sor? Az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc eltiprására az osztrákok csak az orosz haderő segítségével voltak képesek. 1849. június 15-én Rüdiger lovassági tábornokjúnius 17-19. között Paszkevics tábornagy hadtestei léptek magyar földre. Az orosz főerőkkel szemben az északi hadsereg parancsnoka, Józef Wysocki vezérőrnagy az egyetlen lehetséges taktikát alkalmazta: „időről időre megállította csapatait, s ezzel az orosz fővezért csapatai szétbontakoztatására kényszerítette, s így lassította előrenyomulását. Az utóvédi ütközetekben rendre vereséget szenvedett, de így is két hétig tartott, amíg az oroszok elérték az Alföld északi peremét."

18 Arról, hogy ez a nagy hadmüvelet hogyan érintette Rozsnyót és környékét, egy korabeli orosz szemtanú feljegyzéseiből értesülünk: „Az idő alatt, míg a IV. hadtest megjárta Debrecent, a hadsereg főeröi Forrón, Miskolcon és Mezőkövesden át Kápolna felé 17 Horváth Adolf János: Adatok a dobsinai szükségbankókhoz. In: Numizmatikai Közlemények 1908. 12. 18 A szabadságharc katonai története. Pákozdtól Világosig 1848-1849. Budapest, 1998. A kötetben Herman Róbert tanulmányában a 242. oldalon ír erről Az orosz főerők bevonulása Észak-Magyarországra című fejezetében.