A Herman Ottó Múzeum évkönyve 47. (2008)

Bodnár Tamás: Topográfiai és genealógiai kapcsolatok a kora újkori vég Szendrő városában

kripták, a zászlócskák pedig az elhunytak zászlós kopjái, címeres zászlói. Ennek bizonyságára áll itt Kolláth István szendrői kapitány végrendeletéből egy részlet: „Mindeneknek előtte holtom után kívánom, ha lehetséges lészen, hogy testemet takarítassák maradékim temető helyében Szendrőben, az üdvözült feleségem Barna Anna teste mellé tisztességesen, és Korláth Ferenc fiam a maga rész javaiból csak fából csináltasson egy kápolnácskát temetőm felett bezsindelyezvén, hogy zászlóm állhasson szárazon. Azvégre kell fábul csinálni, hogy az váraknak ártalmára ne legyen, s kitül Isten oltalmazzon, ha szállása történnék az helynek, tűzzel az épületet semmivé tehessék. Tudom penig, hogy az kővel való épületet ugyan nem is engednék..."

57 A szendrői Gerse utca 17. századi topográfiája A várost, és az ebbe beépült Gersét, amely a település egy utcáját képezte, palánkfal vette körül. Ezt a falat időnként a lakosok saját költségükön, saját telküknek végében a telek szélességében egyénenként tartották karban.

58 A várossal való egybeépülése ellenére voltak a településrésznek bizonyos különleges kiváltságai.

59 A 17. században az itt álló telkeket már mind nemesek lakták. Mivel a várat 1707-ben Rákóczi leromboltatta, és 1715-ben hivatalosan is megszűnt végvár lenni, az egykori praesidiarius katonákat a Csákyak igyekeztek jobbágyi sorba süllyeszteni. Ez abban nyilvánult meg, hogy kötelező földesúri járandóságokat követeltek tőlük, amit azonban közülük legtöbben nem voltak hajlandók megadni. 1747-ben Csáky Antal földesúr pert indított a mezőváros ellen a királyi kúrián. Ezt a pert a birtokos meg is nyerte az egykori végvári katonák ellenében. A Gerse utcában lakók kiváltságait azonban ő sem csorbíthatta. Az itt álló telkek a továbbiakban is nemesi telkeknek számítottak és adómentesek maradtak.

60 A perhez kapcsolódóan felsorolták a Gerse utca nemesi kúriáit a város déli palánkjától, az Alsó kaputól észak felé haladva a református templomig, majd a szemben álló telkek tulajdonosait vették számba ugyancsak dél felől északi irányba. A per alapján, amely a 18. század közepén folyt, visszatekinthetünk a tulajdonosok során keresztül a 17. sőt helyenként a 16. századig. A telkeket összeíró ugyanis sok esetben a megelőző birtokosokat is megemlítette a perbéli tulajdonosok mellett. Ennek, illetve sok egyéb levéltári adatnak segítségével megrajzolható a Gerse utca 18. század eleji, és ezt megelőző topográfiája. A Gerse helynév feltehetően puszta személynévből, mégpedig talán a magyar Gergely személynév becéző alakjából keletkezett. De szláv személynévi előzményre is gondolhatunk.

61 Hasonló településnév előfordul még Zala és Vas megyékben. A Szendrő mezővárosban húzódó utca észak-déli irányú volt. Nyugati telkeinek végében egykor a Bódva folyt, de erről az oldalról is palánk kerítette. Délről ugyancsak palánk védte, útja pedig, amely a megye egyik fő közlekedési útja volt, az Alsó vagy Kő 57 HML. XII-lV13.No. 314. 58 BOROVSZKY Samu: 1909. 10. 59 „... így a különös személyek a bor árulásától tiltatnak, a pálinka árulás pedig még az ehylségnek sem szabad, mert az a földesúri proventuához tartozandó. Ide nem értvén a Gerse curiát, mivel az különös királyi privilégiummal bírattatik, s ott a korcsma árulástól compossessor urak semmiképpen nem is akadályoztatnak." 1773. évben. B.-A.-Z. M. Lt. V-l. 153. köt. 611. 60 B.-A.-Z. M. Lt. V-l. 153. köt. 61 KISS Lajos, 1983. 238.