A Herman Ottó Múzeum évkönyve 47. (2008)

Bodnár Tamás: Topográfiai és genealógiai kapcsolatok a kora újkori vég Szendrő városában

ennek helye az Alsóvár délre néző bástyája alatt, a mai Hősök terén volt. Meghatározása azért esik ide, mert a domborzat adta lehetőségek miatt a városnak csak egyetlenegy másik kapuja jöhetne szóba, de ennek neve Forrás kapu. A Forrás kapu helye viszont pontosan meghatározható. A Forrás-kút nevü forrás a Verbéna patak jobb partján volt, ott, ahol a mai Verbéna utca a Táncsics Mihály utcát egy hídon keresztül eléri. Itt volt tehát a Forrás kapu, a Váralja és Táncsics utcák találkozásánál.

20 A Hegyesi kapunak ezért mindenképpen a város másik végén, Alsóvár mellett kellett lennie, környezetében pedig a mai Dob, Bástya, Part és Váralja utcák helyén a Hegyesi utca, amely birtokosainak számát tekintve, 1660-ban negyvenkét fővel majdnem megegyezik a Gerse utca népességével. A Szendrő utca elhelyezkedésére csak következtethetünk. A többi utca helyét meghatározva, kizárásos alapon, a Gerse utcától keletre, de a Hegyesi utcától délre, tehát a mai Váralja utcától délre és a Táncsics utcától északra helyezkedhetett el. A városkapuk közül kettőt már meghatároztunk. Ha szemügyre vesszük a stockholmi várrajzok között közölt Szendrő alaprajzot,

21 akkor az ezen ábrázolt palánkok és erődítmények vonala teljes egészében megegyezik a Karlsruheban fellelt alaprajzzal. (Eltekintve a tervezett, de el nem készült erődítménytől.) Az előbbin viszont apró, de számunkra fontos építményeket lehet észrevenni. A Boldva által szigetszerűen körbevett Németvárost, Huszárvárat valamint a Gerse és Huszárvár közötti kis szigetszerű erődítményt hidak kötik össze egymással és a folyócska két partjával, valamint az utóbbit az Alsóvárral is. A Németváros hermetikusan lezárható volt azzal a feltehetően cölöpökre épített két felvonóhíddal, amely a városrészt kelet felé a Huszárvárral, észak felé a Bódva jobb partjával kötötte össze. A Németvárosba vezető híd a mai Kovács utca helyén volt. A Huszárvár északi bástyájától hosszú, de érzékelhetően keskenyebb híd vezetett a folyópartig. Délkeleti bástyáját pedig egy rövid híd kötötte össze a kis szigetszerű erődítménnyel. Innen déli irányba, a Gerse utca irányába lehetett eljutni egy rövid hídon. Ezt szó szerint „Kis híd"-nak is nevezték.

22 Keleti irányba egy hosszú híd kötötte össze az Alsóvárral, valamint egy cölöpökre épített híd vezetett innen a Gerse palánkjának északi oldala mellé. (Ennek funkciója ismeretlen.) A Stockholmban őrzött térképen nem csak a katonai funkcióval épült előbb említett városrészek, hanem az eredetileg polgári személyek lakta Gerse és a környék palánkerődítményeinek egy része is látható. E szerint a Gerse városrész északi végén a Malom utca felé vezető híd és az Alsóvár délre néző bástyája között húzódott a Bódva-parton egy várost övező palánkszakasz. Majd az Alsóvár déli bástyájánál délre fordulva a mai Rákóczi utca vonalát követte. Sajnos az erődítésnek csak ez a kis, északi része látszik. Az viszont jól látható, hogy az Alsóvár bástyájának sarkától kb. 20-30 méterre volt a város egyik kapuja, amely az alaprajz szerint kaputoronnyal is meg volt erősítve. Ennek oldalazó védelmére a palánkon még egy fület is kialakítottak. Ez volt a korábban már emlegetett Hegyesi kapu.

23 A karlsruhei alaprajz szerint kaputorony állt még a Németvárosban, a Huszárvárba vezető hídfőnél. Ábrázol még a mappa egy épületet a Huszárvárban, a híd mellett, feltehetően ez is kaputorony. 20 B.-A.-Z. M. Lt. IV-501/C. III. I. 11. 21 K1SARI Ballá György: 1996. 92. 22 B.-A.-Z. M. Lt. IV-501/C. XVIII. XXV. 1541. Fr. 19. 23 B.-A.-Z. M. Lt. V-230. 148. köt. 222. Az egykori, szomszédos Csehi faluba a városból északi irányba vezető úton lehetett eljutni.