A Herman Ottó Múzeum évkönyve 47. (2008)

Bodnár Tamás: Topográfiai és genealógiai kapcsolatok a kora újkori vég Szendrő városában

Városkapu volt még a Gerse utca déli végén. (Az utcának és az itt lakók telkeinek maghatározását lásd majd alább!) Itt a 18. század közepén Fáy Pál lakott, akinek kúriája mellett volt az un. „Kő kapu",

24 de ezt más néven, utalva a város mellett folyó Bódva folyásirányára, „Alsó kapu"-nak is nevezték.

25 Ennek közelében állt az Alsó malom és egy szabad kocsma hely.

26 Következtethetünk kapu létére az Alsóvár keleti bástyájának előterében, mivel itt, ahogyan szemmel jól kivehető az 1658-ban készült tusrajzokon, egy palánkfal húzódott lefelé a Felsővártól a Várhegy oldalában. Ugyanezt a palánkot ábrázolja, csak jelképes vonallal az a német nyelvű röplap, amely a Wesselényi összeesküvés után mutatja be a várost és környezetét.

27 Ez a palánk a Felsővár északnyugati, Szent Mihály bástyájától az Óvár irányába vezetett.

28 Emellett ezt a palánkot a városon keresztül északi irányba tartó út keresztezte. A Malom utca felé vezető „Kis híd"-ra a „Kis kapu"-n át lehetett feljutni.

29 A Gerse városrészben a Kis kapu és az Alsóvár között volt a város kocsmája, ott ahol ma az éttermet és eszpresszót jelöli a térkép. Igaz, hogy bevezetőnkben megemlítettük, nem foglalkozunk a Felsővárral, mivel ennek topográfiai elrendezése tisztázott. Mégis egyetlen apró hozzáfűzni valónk lenne a Felsővár szerkezetét tekintve. Tisztázott az, hogy a Várhegyen álló erődítménynek főbejárata keletre nyílt, a Szent Gábriel bástyától közvetlenül jobbra. A kapu neve az 1658 táján készült rajz szerint „Szász kapu". Innen vezetett aztán a bástya alatt, ezt megkerülve az út a város irányába, mint ahogyan ma is erre közelíthető meg a rom, illetve ahogyan ez a karlsruhei gyűjteményben, az alaprajzon látszik.

30 A kapuhoz vezető út jól látható az 1664-es, a Szendrő alatti táborról készült metszeten.

31 Volt a Felsővárnak egy kisebb északnyugati kapuja is. Innen az út a Várhegyről a temetőn keresztül ereszkedett le a városba. Az 1658-as alaprajz feliratata szerint „der Pforten gang", ami gyalogkapu vagy kapufolyosóként értelmezhető.

32 Mindkét megfogalmazás helytálló lehet. Az alaprajzot megtekintve jól látszik, hogy jóval keskenyebb átjáró lehet itt a „Szász kapu"-hoz képest, amelyet „Thor" főnévvel jelöl a magyarázat, és valószínűleg kaputoronnyal volt védve. Ez a kisebb kapu, amely a Sáros és Korlát bástya közötti kötőgátak közepén helyezkedett el, nem rendelkezett védőművel, viszont folyosója átvezetett a Felsővár árkán. Az alaprajzon a kapu kijáratát védő paliszád, és az ezen átvezető út is jelölve van. A város ma is fennálló, egykori épületei közül a továbbiakban azokról emlékeznénk meg, amelyeknek funkcióját és korát tekintve valamiféle kétely merülhet fel. A Németvárosban található Kékfestő-ház semmiképpen nem lehetett az erődítmény 24 B.-A.-Z. M. Lt. IV-501/C. XVIII. XXV 1541. Fr. 19. , XVII. VI. 1177. 25 MOL. A. 57. 16. köt. 233-236. , B.-A.-Z. M. Lt. IV-501/c. XVIII. XXVI. 2375. fr.12. 26 B.-A.-Z. M. Lt. IV-501/C. XVIII. XXVI. 2375. fr.12. 27 BALASSA M. Iván: 2002. 370. (Magyar Hadtörténeti Levéltár Gl. H. 647-1.) 28 K1SARI Ballá György: 2000. 469, 470. 29 B.-A.-Z. M. Lt. IV-501/c. XVIII. XXV. 1541. Fr. 19. , XVII. VI. 1177. 30 KIS ARI Ballá György: Bp. 2000,471. 31 SZILÁGYI Sándor: 1894-1898. VII. kötet 182-183. oldalak között. A kép magyarázó szövege: A szendrői magyar tábor 1664-ben. Merian Gáspár metszete Szicha György egykorú rajza után. A kép alján: Georg(ius) Szicha Delín(eavit) et com(m)unicavit. Caspar Merian fecit. A Lanfranconi-gyüjteménynek az országos képtárban levő példányáról. 32 KISARI Ballá György: 2000, 147. , TAKÁTS Sándor: 1915. II. kötet 26.