A Herman Ottó Múzeum évkönyve 47. (2008)

Hajdú Melinda (összeállította): A Herman Ottó Múzeum régészeti kutatásai 2006-2007-ben

M úcsony-Derítő 2007. november 12-én örökségvédelmi hatástanulmány készítése kapcsán régészeti terepbejárást végeztünk a területen. A töltéstől a Derítőhöz induló földút ÉNy-i oldalán a felszínből kiemelkedő domb helyezkedik el, melyet fű, illetve erdő borít. Ezt a dombot a 2003-as, MiskolcNyugat Kazincbarcika 120 KV-os távvezeték létrehozását megelőző régészeti állapotfelmérés során Pusztai Tamás potenciális régészeti lelőhelyként írta le. Jelen bejárás alkalmával abban a szerencsés helyzetben voltunk, hogy a domb nagy részét borító erdőt 1-3 m széles sávban körülszántották. A friss szántásban a domb D-i, DK-i részén közepes mennyiségű népvándorlás kori kerámiatöredéket gyűjtöttünk, melyek elszórtan helyezkedtek el. Ennek alapján a domb teljes területe - kb. 300x140 m - régészeti lelőhelynek tekinthető. Csengeri Piroska Onod-Mohi-középkori mezőváros, Templom-domb 2007. október 24. és 29. között a Lasselsberger KFT kettő villanyoszlopot telepített a középkori Mohi mezőváros területére. A villanyoszlopok helyén 10x10 m-es területeken, kettő szelvényben végeztünk megelőző feltárást. Az I. munkaterület az egykori főutca D-i oldalán található, a templom magasságában, az utca szélétől 63 m távolságban. A II. munkaterület a település É-i végénél, a templomdombot határoló mélyedésben volt. Az I. munkaterületen a kavicsos altalaj fölött találtunk egy 10 cm vastag, középkori leletekkel kevert réteget. Az itt megtalált jelenségek ebből a felszínből indultak. Az 1. szelvényben, átlós irányban egy középütt megszakadó, EK-DNy irányban haladó árkot találtunk. A II. szelvényben a domborzat előzetes felmérése alapján nem vártunk régészeti jelenségeket, ugyanis az a településmagot határoló mélyedésben volt. Ebben a szelvényben a bontási felszín zsíros-agyagos volt. E helyen egy V-keresztmetszetű, nagyméretű, K-Ny irányban futó árkot találtunk, két oldalán szabálytalanul elhelyezkedő karólyukakkal. Az árokban egy kutya csontváz volt. A feltáráson részt vett Horváth Antónia, Gaál-Mlakár Viktor és Telekes Katalin régész is. Pusztai Tamás Pácin-Szenna-domb 2007-ben a cigándi árvízi tározó kivitelezéséhez kapcsolódóan végeztük az ásatást. Ennek során 41 házat tártunk fel, amelyeknek ÉK-i, illetve ENy-i sarkában megleltük a kőből épített kemencéjüket is. A házak nagy többsége földbe mélyített veremház volt. Kettőben azonban erősen megégett faszerkezet nyomaira bukkantunk. Valószínű tehát, hogy ezek a föld felszínén álltak, és fából épültek. A házak között 38 szabadon álló kemencét bontottunk ki, a hozzájuk tartozó munkagödörrel együtt. Feltártunk továbbá 150 gödröt. Több esetben meg tudtuk figyelni, hogy a gödrök oldalát kitapasztották, ez egyértelműen arra utal, hogy élelemtárolásra használták őket. Előkerült továbbá egy kút is. A házakon, kemencéken, gödrökön kívül számos cölöplyukat bontottunk ki, és négy esetben tudtunk megfigyelni a lehumuszolt felszínen omladékokat, illetve a leletek koncentrációját. Mindez arra utal, hogy a már említett két faházon kívül is álltak földfelszíni épületek a településen. A telepjelenségek mellett 16 hamvasztásos sírt is leltünk. A leletanyag túlnyomó többségét kerámia alkotja, közülük kiemelkedő jelentőségű egy teljes épségben megtalált sütőtepsi. Előkerült továbbá néhány vaskés, orsógombok, malomkő, bronzgyürü, fenőkő stb. is. A leletek egyértelműen jelzik a település és a hozzátartozó temetőrészlet korát, amelyet a Krisztus után 6-9. századra tehetünk. A lelőhelyen napvilágot látott azonban egy más korszakba tartozó sír is. 2005-ben a terület lőszermentesítése során Szörényi Gábor András és Ringer István egy Krisztus után 5. századra keltezhető csontvázas sírt tárt fel. A germán harcos sírjában ezüstveretes kard, veretes öv, agyagedény látott napvilágot. Más korszakba, nagy valószínűséggel a legújabb korba tartozik a domb tetején feltárt árok is, amely feltehetőleg egy lövészárok lehetett. Ez utóbbi rávilágít a terület I. és II. világháborúban játszott hadászati jelentőségére is. Ringer István, Wolf Mária