A Herman Ottó Múzeum évkönyve 47. (2008)

Hajdú Melinda (összeállította): A Herman Ottó Múzeum régészeti kutatásai 2006-2007-ben

3. periódus: A korábbi épület pusztulási rétegét folyamatosan töltötték fel, a járószintet ebben a periódusban kaviccsal fedték le. Ebben a szintben is volt egy épület, melynek nagyméretű cölöplyukai a Szinvával párhuzamosan, K—Ny irányban futnak. Ezek is épp a tereplépcső peremén helyezkednek el. 4. periódus: A telek lakóépületek mögötti részét ekkor is kaviccsal fedték, e mögött pedig a területet folyamatosan feltöltötték. 5. periódus: Egy tapasztott vázszerkezetes épület maradványai. Ez az égett omladék a kutatási területen 10-30 cm vastag, majd D felé haladva elvékonyodik, de a teljes telken, majdnem a Szinváig végig követhető, egységes égett rétegként jelentkezik (178 l-es égés?). 6. periódus: Fekete-barna, agyagos feltöltés, egészen a mai felszín alatti törmelékrétegig. 7. periódus: Újkori (és jelenkori) épületek alapjai. Pusztai Tamás M iskolc-Zsupán-köz 2007 tavaszán a Széchenyi Negyed lakóépületének építéséhez kapcsolódóan próbafeltárásokat végeztünk. Két kutatóárkot nyitottunk, de csak a kora újkori és újkori miskolci, Pece-patak menti házak alapozását és a mögöttük lévő kertművelést! területeket találtuk meg. A feltárt területen azonban egy lemosódott császárkori kerámiatöredék is előbukkant, amely előrevetítette, hogy egy jelentősebb népvándorlás kori lelőhely fekszik a környezetében (1. a Miskolc-Széchenyi Negyed Parkolóház bejegyzésnél). Szörényi Gábor András Monok-lngvár (lelőhely-adatbázis azonosító: 16129) A korábbi kutatás által ismeretlen korúnak tartott földvár Monok község belterületétől kb. 2 km-re DNy-ra, egy mesterségesen felduzzasztott halastó D-i partján található. Az erődítmény két részből áll: az ún. Külső és Belső várból. A külső sánc a korábbi 1991-ben készült, és 2004-ben a Herman Ottó Múzeum Közleményeiben publikált felmérési rajzzal ellentétben nemcsak D felől, hanem minden oldalról körülveszi a hegy tetején található kettős kúpot. A sánc a plató DNy-i részén megszakad itt feltételezhető az erődítmény egykori kapuja. Az ún. belső vár kisméretű, szabálytalan négyszög alakú sánca a hegy platójából kiemelkedő K-i hegykúpot veszi körül minden irányból és a plató Ny-i szélénél csatlakozik a vár külső sáncához. A két sánc keltezése ásatások hiányában igen nehéz. A szemle ideje alatt (2007. június 14.) a külső vár területén mindössze 3 db őskori kerámiatöredék került elő. A magas fűvel fedett belső vár területén nem lehetett leletanyagot látni. Munkahipotézisként annyit lehet megállapítani, hogy a külső sánc elhelyezkedése és mérete, valamint az előkerült kerámiatöredék alapján őskori lehet, talán késő bronzkori Gáva-kultúra idejéből. A bronzkori keltezés mellett szólhat az is, hogy a Hernád-völgy K-i peremén, a Zemplénihegység Ny-i hegyvonulatainak néhány magaslati helyén több hasonló korú erődített település is található. Emellett a hegy DK-i lábánál a Kata-völgyben egy bronzkori település található. Lehetséges az is, hogy a külső és a belső sánc egyidejüek, mert a hegy platójának Ny-i szélén összekapcsolódnak egymással, de az sem kizárható, hogy a belső vár egy Árpád-kori kisvár a 12-13. századból (helytörténészek szerint az Ing-vár közelében egy középkori falu állt, ami a tatárok alatt vagy a török korban elpusztult). Még egy közvetett érv szólhat az Árpád-kori keltezés mellett: a Zempléni-hegység Ny-i szélén található többi feltételezett bronzkori vár egyikénél sem figyelhető meg kettős sáncrendszer. A vár pontos kormeghatározásához ásatásra lenne szükség. Szepessy Zsolt, Monok polgármestere a lelőhelyet turisztikailag szeretné hasznosítani. A helyszíni szemlén részt vevő kutatók: dr. Jankovich-Bésán Dénes, dr. Nagy Levente, dr. Nováki Gyula