A Herman Ottó Múzeum évkönyve 47. (2008)

Juan Cabello-László Csaba-Simon Zoltán: A háromhegyi Boldogságos Szűz Mária pálos kolostor régészeti kutatása

3. kép. A templom romjai helyreállítás közben, 2005-ben (fotó: Galacanu Efstatia) alispánja volt,

57 1520-ban pedig Derencsényi Miklós volt Torna várnagya.

58 Egy bizonytalan adat szerint a Derencsényiek rokonságban is álltak a Szapolyai családdal.

59 Úgy tűnik tehát, hogy van az adományozóknak egy olyan csoportja, mely Szapolyai-familiárisokból tevődik össze. Közülük legfeljebb Hangácsi Mihálynak lehetett személyes kötődése a háromhegyi pálos monostorhoz. Lehetséges volna, hogy maguk a Szapolyaiak szorgalmazták, hogy familiárisaik támogassák a háromhegyi pálosokat? Lehetséges, de még ha ez tény szerint kimutatható volna is, akkor sem lehetne rá magyarázatot találni, hacsak azt nem, hogy a Szapolyaiak - mint a monostorhoz hasonlóan ugyancsak Tekes leszármazottai által emelt Torna várának késő középkori birtokosai (s mint ilyenek, a Tekes-fiak Jogutódjai" - valamiféle kötelezettséggel lettek volna a háromhegyi pálosok felé. Ez az út azonban már a feltevések ingoványába vezetne minket, így ne is kövessük tovább, hanem lássuk, milyen eredményekkel járt a kolostor régészeti kutatása! A kolostoregyüttes meglepően épen vészelte át az évszázadokat, habár az utóbbi százegynéhány évben a környékbeli falvak lakossága az épületegyüttest kőbányaként használta. A törtkőből épült, keletéit, egyhajós, poligonális szentélyzáródású templomnak a téglalap alaprajzú hajója maradt meg épebben, míg a szentély erősen lepusztult. A templom északi oldalához kapcsolódó kolostor felszín alatt húzódó falaira pedig már csak az egyenetlen terepfelszín utalt. 57 Kubinyi, 2004. 179. 58 Tóth-Szabó Pál: Szatmári György prímás 1475-1524. (Magyar történelmi életrajzok). Budapest, 1906. (Magyar Elektronikus Könyvtár). 59 Kubinyi, 2004., 173.