A Herman Ottó Múzeum évkönyve 47. (2008)

Makoldi Miklós: Adatok a Hernád-völgyi avar lovas sírok temetkezési szokásaihoz

évvel később, 1968-ban, az ároktő-pélypusztai temető közreadásakor K. Végh Katalin is összetartozó sírpárként - lovas sírként közli a 13. számú ló- és 12. számú férfisírt, pedig azok is külön sírgödörben helyezkednek el.

13 Az első kutató, aki tudatosan felhívja a figyelmet a külön sírgödörben lévő ló és lovas összetartozására az Madaras László, aki a Tiszafüred-Morotvaparton előkerült 3 db lovas sír kapcsán bizonyítja ezt egyértelműen,

14 majd véleményét későbbi cikkeiben is fenntartja.

15 A közelmúltban pedig Juhász Irén is hasonló megállapításra jutott a szarvas-rózsási temetőrészlet vizsgálata során.

16 És ezt bizonyítja a Sajópetri-Hosszúrét-dülőben feltárt lovas sírok egy része is.

17 Tehát legalább három-négy temetőben kimutatták már, hogy az „önálló lósíroknak" általában van párjuk - gazdájuk, tehát ezek nem lósírként, hanem külön sírgödrös lovas sírként kezelendőek. Az „önálló lós írókra" vonatkozó kutatástörténeti áttekintés után bemutatnám a cikkemben tárgyalt lelőhelyek irodalmát is. A vizsgált terület négy régióra osztható: a Hernád felső szakasza (Kelet-Szlovákia), a Hernád középső és alsó szakasza (BorsodAbaúj-Zemplén megye), a Hernád-Sajó torkolattal szemben lévő tiszántúli területek (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye nyugati határvidéke) és a torkolattól délre eső vidék - Tiszafüred környéke (Hajdú-Bihar, Heves, illetve Jász-Nagykun-Szolnok megye vonatkozó részei). Kelet-Szlovákiában már a 19. század végén előkerültek egy avar lovas sír maradványai Lemesről (Lemesany). Azóta is ez a Hernád-völgy legészakabbra elhelyezkedő „temetőrészlete" (azaz csak egy lovas sír leletei), melyet Nagy Géza már 1893-ban említ.

18 Ettől délre a Hernád mentén helyezkedik el egy településtömb, mely körül 4 db, lovas sírokat is tartalmazó temető került elő az 1930-as évektől kezdve (Kassa-ZsebesKosice-Sebastovce I, Lapise I; Bárca- Kosice-Barca, Gazdinska skola; Kassamindszent -Valalíky-Vsechsvatych, Koscelne; Kenyhec-KQchwtc /Hranica pri Hornáde/ - Strkovisko). Ezen részben, vagy egészben feltárt temetőket J. Pástor,

19 J. Eisner,

20 J. Kabát,

21 V. Budinsky-Kricka - A. Toőik

22 és J. Béres

23 közléseiből ismerjük. Viszont az összes Kassa környéki temetővel foglalkozott szakdolgozata keretében Csiky G.,

24 illetve J. Zábojník összefoglaló müvében

25 is szerepel minden említett lelőhely. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 15 helyszínről vannak adataink lovas sírokra utaló nyomokról. Az első jelentős közlések K. Végh Katalain nevéhez fűződnek, aki 1964-ben a sajószentpéteri,

26 1965-ben pedig a nyékládházi avar temetőt közölte.

27 1968ban, szintén ő foglalta össze a miskolci Herman Ottó Múzeumban található avar kori, 13 Végh 1968: 48-49. 14 Madaras 1991: 276-278, 3. térkép. 15 Madaras 2001: 24. 16 Juhász 2006: 205. 17 Makoldi 2006: 91-95. 18 Nagy 1893: 109, 2. lábjegyzet. 19 Pástor 1954: 136-143; 1961: 185-200;1968: 175-182; 1971: 89-179; 1982: 305-333. 20 Eisner 1941: 375. 21 Kabát 1954: 604-608, 709-710, 715-716. 22 Budinsky-Kricka-Toőik 1991. 23 Bérea 1985: 51-53. 24 Csiky 2002. Ezúton szeretném megköszönni Csiky Gergelynek, hogy kiadatlan szakdolgozatát rendelkezésemre bocsátotta. 25 Zábojník 1995: Nr. 30, 40, 41, 44, 71, Abb. 6, 8. 26 Végh 1964. 27 Végh 1965.