A Herman Ottó Múzeum évkönyve 47. (2008)

Makoldi Miklós: Adatok a Hernád-völgyi avar lovas sírok temetkezési szokásaihoz

nagyrészt szórványnak tekinthető leleteket.

28 Ezen alapvetések után 1981-ben jelent meg Garam Éva tollából a bocsi leleteket ismertető cikk, mely a késő avar kor végének fontos kronológiai problémáit is tisztázta az állatfejes és vésett-poncolt díszítésű lószerszámtípusok vizsgálatán keresztül.

29 A nyolcvanas évek végétől napjainkig terjedően, pedig Lovász Emese munkásságát kell kiemelnünk, aki 1992-ben megjelent tanulmányában újra foglalkozik a megyében található avar leletekkel - melyek közt már saját ásatásai is szerepelnek.

30 A kilencvenes évek végétől kezdve - az autópálya-építések megelőző feltárásai során szintén ö volt az, aki feltárt két nagyon fontos temetőt: az Ároktő-Csík gát nevűt (1 db lovas sír, csótárral) és Sajópetri-Hosszúrét-dülőt, ahol 34 db ló és lovas sír került elő, melyeket a szerző dolgozott fel szakdolgozatában.

31 Szabolcs-Szatmár-Bereg megyének csak azt a nyugati kiszögellését érintem mostani kutatásom során, amely a Tisza keleti partját foglalja magába a Sajó és Takta torkolat tájékán. Régebbről ismert itt már öt lelőhely (Tiszadob, Tiszadada, Tiszavasvári-Koldusdomb, Tiszavasvári-Eszenyi telek (Vöröshadsereg útja 8-10.), Tiszalök-Hajnalos), melyek megtalálhatóak Csallány Dezső 1960-as, a sírmezőket összefoglaló és értékelő cikkében,

32 illetve Némethi Mária és Klima László 1992-es tanulmányában.

33 Fancsalszky Gábor közlésének és az ADAM

34 megjelenésének köszönhetően ezen lelőhelyek sora még kettővel bővül (Tiszavasvári-Belsömajoros, Újtelepülés; Tiszavasvári-Petőfi u. 49.),

35 illetve tudomásom szerint az elmúlt években Tiszavasvári környékén tovább folytatódtak a kutatások, új, figyelemre méltó leleteket hozva napvilágra, de ezen temetkezések publikálása eddig még sajnos nem történt meg. Ezen régió vizsgálatát azért tartom fontosnak, mert igencsak közel található a Hernád vidékhez, mégis az ott megismert temetkezésektől alapjaiban különbözik ez a településtömb, hiszen ez már a kora avar kortól lakott, ellentétben a Tisza nyugati partjával. így tehát e néhány lelőhely ismertetésével jó összehasonlítási alapot kaphatunk a Tisza keleti partján található kora, és közép avar lovas sírok és az átellenes oldalon feltárt közép illetve késő avar lovas sírok tekintetében. A negyedik, egyben legdélibb régióban - Tiszafüred környékén - a legjelentősebb temető a tiszafüred-majorosi, mely 1282 sírós és 70 db „önálló lótemetkezést" is tartalmaz, ami tudomásom szerint a második legmagasabb szám eddig a Kárpát-medencében.

36 A temetőt monografikus formában Garam Éva közölte, viszont a kötet csak sok év nyomdai várakozás után, 1995-ben jelent meg,

37 de már korábban kiadásra került külön, csak a temető lósírjaival és azok kapcsolataival foglalkozó tanulmánya.

38 Ezen fontos írásokon kívül csak puszta anyagközlések láttak napvilágot a környék avar leleteivel kapcsolatban, melyek közül kiemelendő Madaras László fentebb már említett 1991-es műve, melyben a tiszafüred-morotvaparti lovas sírok kapcsán hívja fel a figyelmet azon fontos temetkezési 28 Végh 1968. 29 Garam 1981. 30 Lovász 1992. 31 Makoldi 2006. Ezúton szeretném megköszönni dr. Lovász Emesének, hogy rendelkezésemre bocsátotta saját feltárásainak adatait és anyagát a lovas sírok tekintetében. 32 Csallány 1960: 33, 43-46, 51-59. 33 Némethi-Klima 1992: 227-228. 34 ADAM = Archäologische Denkmäler der Awarenzeit in Mitteleuropa. Szentpétery, J. (Hrsg.) Varia ArchHung XIII/1-2, Budapest 2002. 35 Fancsalszky 1999: 107-141.; ADAM 2002: 385. 36 A „rekordot" Dévényújfalu (Devínska Nová Ves) tartja a maga 94 lovas sírjával (Eisner 1952). 37 Garam 1995. 38 Garam 1987.