A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 46. (2007)
KÖZLEMÉNYEK - Mizser Lajos: Töketerebes és környéke Pesty Frigyes 1864. évi helynévtárában
feltűnő, mert hogy valaha e' vidéken is hódok lettek volna, vajmi kétséges, tótul malma, Na travé, Dzerna. Kelt N. Ráskán 1865. Márt. 29-én Helynevek adat gyűjtése Nézpest helységből. Zemplén Megyéből. l-ö pontra: Nézpest helysége Zemplén Megye Deregnyöi Kerületben 's Márk Körül irta Sár_köz.ön fekszik a' Laborcz. partján. 2-ik pontra: A Község neve általánosságba jelenleg Néz pest, 's tót hely elnevezése Kutzani - bizonyosan a' Laborcz partjáni fekvése által, - hajdan még 1700 elején is Mézpestnek hivták, nagy ki terjedésű rétség szomszédságába, a' helységben a' méh tenyésztés volt egyedüli legfőbb jövedelmi forás.- lakosai mind Magyarok. 3-ik pontra: Mintt a' második pontban körül íratott - bár jelenleg is a' helység nevének kiejtése lágyabb kimondásánál fogva Nés pestnek mondatik,- eredeti neve azonban Méz pest.- és igy hihető mikép az 1700 elején használt méz, a' jelenlegi - néz-pesttel egyen értelmű, de mikor és miként lett ezen név változtatás arról a' Környéknek tudomása nincsen.- jelenleg Gróf Andrásy György tulajdona 4-ik pontra: nincs adat. 5-ik pontra: jelenlegi lakosai mind magyarok vallásukra nézve Gcatholicusok. kevés RC és református. 6-ik pontra: a' név eredetéről a' 2-ik a' 3-ik pontban körül Írottakon kivül a' helység kicsisége után itélvc hinni lehet mikép a' helység még más fél század előtt csak is, mint majorság létezhetett.- és mint majorságba a' volt földes uraság által tenyésztetett a' méhek tartása 's ebből eredhetett a' méz - és méz-pest elnevezés. 7-ik pontra: A lopographiai nevek következő elnevezéssel birnak: Zatónyka.- homokos domb, árvíz halmozta föld, földemelkedés.- hosszak - szélesek, Káposztás kertek,- mosó szög hajdan Sztpál erdeje míg e rét tere erdő volt, Kis erdő.- hajdan szép tölgyes erdő jelenleg rét. Nagy rét, Gyakar alatti nyillasok,- szög a' laborcz beszögclése között elterülő rétség. Kelt Nézpesten 1865. Martíus 27-én Helynevek Petrik községből, Zemplén megyéből. Az 1-ső pontra: Petrik község dél Zemplén Vármegyében a Deregnyöi kerületben,- a defitis kormány rendezése alatt a Nagy mihályi járásban volt bekebelezve, Nagy Mihály Szbirói szék hellyel,1861-ben vissza kebeleztetett ős Deregnyöi kerületbe, s központja jelenleg: Málcza helység. A 2-ik pontra: A helység neve Petrik, szlávul pedig Petrikovcze, melly eredetileg c két összetett szóból "Petrikov-vesz" veszi származékát, mellynek magyar értelme Péterfalvát látszik jelenteni, azonban országszerte Petriknek neveztetik magyarul A 3-ik pontra: Más elnevezése soha sem volt, csak mint a 2-ik pont alatt emiitett. A 4-ik pontra: A község ős eredetű, a mit onnan lehet gyanítani, hogy már a 14-ik században,- a Munkácsi püspöki Megye schematismusa szerint,- ruthen parochiával bírt. Jelenlegi lakosai: magyar nyelvet is értő szláv ajkúak. 5-ik pontra: Benépesítése még a magyarok előttrül,- mint ősi szláv fajú nép,- datálódik. A 6-ik pontra: A helység neve eredetérül a 2-ik pontban is emlitve volt etymologice annyit következtethetni, hogy e nép melly helységeit,- vele született kegyeletből valamelly szentnek védnöksége alá helyezi; onnan eredhetett e kis falunak Sz. Péter tiszteletérei elnevezése, és pedig diminutivumban, mint neve mutatja: Petrik. A 7-ik pontra: E helység határának dűlői többnyire magyar elnevezésüek, mint p. o. "Nyilaskák" - kisebb darab földek. "Almasorovs" hajdan alma fákkal beültetett helyek. "Forong" - Rövid dűlők hol a szántásban sokat kell forogni. ,l Hegyecski" - a határban leg dombosabb helly. 644
